Az Országgyűlés Petőfi Sándor – a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja – születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a méltó megemlékezések megszervezésének biztosítása céljából a 2022-es és 2023-as esztendőt a 37/2020. (XII.1.) OGY számú határozatával „ Petőfi Sándor -emlékévvé” nyilvánította. Egy kormányzati döntés értelmében, 6 milliárd forintot a 2022-23-as Petőfi-emlékév, a Petőfi 200, míg másik 3 milliárd forintot a vidéki múzeumok támogatására fordíthat az Alap. Az összesen 9 milliárd forintnyi támogatást 2 új ideiglenes kollégium kezeli majd.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában ma megtartott sajtótájékoztatón Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter, Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke az emlékév céljaival, szervezésével, és forráselosztásával kapcsolatos bejelentéseket osztott meg a nyilvánossággal.

Bús Balázs az NKA alelnöke elmondta, hogy az 1993-ban létrehozott Nemzeti Kulturális Alapot, a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására szolgáló intézményt is új helyzet elé állította a koronavírus-járvány. „Gyorsan tudtunk reagálni a helyzetre, s olyan produktumokra, vagy művészeti célokra írtunk ki pályázatot, amelyek ebben a helyzetben is megvalósíthatók voltak. Kétirányú kormányzati egyeztetés is zajlott, az egyik arra irányult, hogy azok a célok, amelyeket mi kiírunk, összhangban legyenek a kormányzat általános elképzeléseivel másik pedig természetesen a pénzügyi finanszírozás volt. Nagy köszönet és nagy eredmény, hogy az NKA teljes, az eredetileg tervezett 2020-as büdzséjére engedték, hogy kötelezettséget vállaljunk. Ebből is látszik, hogy fontos a kultúra, mert az NKA-t nem érintette semmiféle zárolás vagy költségátcsoportosítás.” – foglalta össze a tavalyi év intézkedéseit az alelnök.

„A COVID-járvány azonban alaposan átrendezte az életünket. A személyes találkozások elmaradása nemcsak az egyének életét változtatta meg, hanem a közösségekét is, amelyek – ha csak átmenetileg, de – az online térbe költözve fellazultak. A Nemzeti Kulturális Alap alelnökeként az egyik legfontosabb feladatnak most a közösségépítést tartom, amelynek az egyik kézenfekvő eszköze a kultúra. A világjárvány hatásai nem csak az egyéneket, családokat, hanem a közösségeket is megviselték. A kulturális élet újraindításában komoly szerepe van és kell is lenni az állami támogatásnak, hogy ennek a szektornak a szereplői újra erős közösségé kovácsolódjanak. Ebben az NKA támogatásai nagy segítséget nyújthatnak. Kiemelten figyelünk arra a 2021-es pályázataink esetében, hogy azok hangsúlyozottan támogassák a közösségépítést.”- emelte ki Bús Balázs.

„2022-es év sok szempontból is egy izgalmas és kihívásokkal teli évnek mutatkozik. A Petőfi-emlékév, mindamellett, hogy méltó emléket állít az egyik legnagyobb és leghazafibb költőnknek, programjaival akarva-akaratlanul is zászlóshajója lesz országszerte a közösségek újjáépítésében. A járványt lassan magunk mögött tudva ezért azt kezdeményeztem, hogy a Nemzeti Kulturális Alap maradványpénzeit a kultúra újraindítására használjuk fel. Ennek nyomán megszületett az a kormányzati döntés, hogy 6 milliárd forintot a 2022-23-as Petőfi-emlékév, a Petőfi 200, míg másik 3 milliárd forintot, a Magyar Géniusz Programot kiegészítve a vidéki múzeumok támogatására fordíthatunk. Az összesen 9 milliárd forintnyi támogatást 2 új ideiglenes kollégium kezeli majd. Az NKA egyéb kollégiumainak forráselosztását és 2021-es költségvetését nem érinti ez az összeg, a két kollégium költségvetése többletköltség, így a finanszírozásuk a maradványpénzek terhére történik. Ezen felül az emlékév programkínálatát és magas színvonalát támogatandó a Nemzeti Kulturális Alap a jövő évben arra fog törekedni, hogy a kollégiumok által kiírt pályázatok kapcsolódjanak az emlékévhez.”- jelentette ki az NKA alelnöke.

Bús Balázs végezetül a szombaton elhunyt Jankovics Marcellra emlékezett meg egy idézettel, hiszen a könyvillusztrátorként, tanárként, kultúrtörténészként és kultúrpolitikusként, rajzfilmesként ismert művész kétszer is elnökként vezette a Nemzeti Kulturális Alapot és számos újító intézkedés és törvény kötődik a nevéhez. Az idézet így szólt: „A jelen kultúrája válságban van, ahogy a gazdaság, a migránskérdéssel terhelt politika és a felmelegedéssel küzdő természet is. Azért foglalkozom a könyveimben annyit a múlttal, olyan dolgokkal, amelyek nem részei a ma kultúrájának, mert kell a folytonosság. Keresem, hol lehet a jövőben értelmesen használni a múlt erényeit.”

Budapest, 2021. június 1.