A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egyszerre három időszaki kiállítással várja a III. kerületbe látogatókat. A Fiume – Kapu a nagyvilágra c. kiállítás Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről mutat be izgalmas részleteket, a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika egyik legkiválóbb hazai művelője, Helbing Ferenc munkássága grafikáin keresztül tárul elénk, míg a Patyi Fotóstúdió gasztrofotó-tárlata ínycsiklandó kompozícióival hozza meg az érdeklődők kulturális étvágyát is. Utóbbi tárlat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

A Patyi Fotóstúdió alkotóinak neve elválaszthatatlan a gasztrofotó világától. Patyi Árpád számos szakácskönyv társszerzője volt Korpádi Péter food-stylisttal. Árpád egy személyben mester is, mert lánya, Patyi Szidónia a tanítványa, aki mára már önállóan dolgozik. Ő és édesapja végül kiváló alkotótársai lettek egymásnak. Szidónia a stúdióban fényképészként és a kompozíciókat megálmodó food-stylistként dolgozik. Mindkettejük fő profilja az ételfotózás, de emellett számtalan tárgy- és reklámfotót találunk nevük alatt.

A kiállítás nem egyedülálló olyan értelemeben, hogy az MVKM éves programjában rendszeresen szerepelnek gasztro- és reklámfotó témakörben kiemelkedő fotográfusok alkotásai. Ennek a hagyománynak lett részese a Patyi Fotóstúdió alapítója is, Patyi Árpád. A fotóművész képeire a magas fokú szakmai igényesség jellemző, de elkészítésükkor arra is törekszik, hogy a nyers (vagy főtt) téma hű ábrázolásán túl belevigye annak értelmezését, olykor átértelmezését is.- fogalmazta meg Kiss Imre az MKVM igazgatója.

Az ételfotókon fontos és elvárható kritérium, hogy az adott termék „vágykeltő” legyen, hogy a kép a nézőben fogyasztói igényt tudjon generálni. Patyi Árpád képi megfogalmazásában mindez mértékletességgel párosulva, finom eleganciával, gyakran légies ábrázolással jelenik meg.  A stúdióban használt eszközöket és felszereléseket egyéni, kreatív megoldásokkal egészíti ki annak érdekében, hogy a fényekkel az általa elképzelt hatást hozza létre. Ebben rejlik képének titka: a téma bemutatásán túlmutató festőiség. – írta róla Kiss Imre a múzeum igazgatója a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatban.

Patyi Árpád korán kapcsolatba került a fényképezéssel, kezdetben fivérével együtt dolgozott. Pályája kezdetéről még így nyilatkozott: „Amikor kezembe vettem az első fényképezőgépemet, azt sem tudtam, mi micsoda rajta, hogy működik, lehet-e bármire is használni? Az olyan gondolatok pedig, hogy mondanivaló, képszerkesztés, alkotó, befogadó messze elkerültek, azaz ismeretlenek voltak még egy jó ideig. Tetszett azonban, hogy nem tűnik el az, amit megörökítek. Középiskolás voltam ekkor, a Könyves Kálmán Gimnázium harmadikos diákja, lelkes tagja a fotó szakkörnek.”

Sorsa innentől megpecsételődött, a fotózás szerelmese lett. 1978-ban felvették a Magyar Fotóművészek Szövetségébe, 1981-ben a Művészeti Alap tagjává választották. Később műtermet nyitott és elindult az alkalmazott fotográfiai irányába. Először tárgy és műszaki fotókra, divatfotókra, majd egyre több ételfotóra kapott megbízást. Ahogy visszaemlékszik, „a műteremben minden rajtam múlt, ott nem volt külső fény, hanem csend és magány volt.” Ebben az időszakban nagy segítségére volt többek között Kálmánchey Zoltán és Kosch Péter grafikusművész. Utóbbitól például rajzot és akvarell- festést tanult, ami azért érdekes, mert a kompozícióit papíron előre megtervezte és megfestette. Ez biztonságot adott neki. Alkotásai azóta még kifinomultabbakká váltak, hiszen legfőbb mozgatórugója a szüntelen kíváncsiság.

Ars poétikája ma is a következő: …”mindig hajtott a kíváncsiság, hogy én mire vagyok képes, mit szűrök ki a valóságból és ez érdekel e másokat is…? Hogyan tudok a műteremben más valóságot előállítani, amit hiába keresnék odakint…? Ez már nem a fényképezőgépről szól, hanem a fantáziáról, az általam irányított fényről, egy gondolat megvalósításáról az apró technikai fogásokról.„

Mindez a látogatókat is kíváncsivá teheti, akik egészen szeptember 10-éig látogathatják a tárlatot.

A kiállítás megvalósulásához a Nemzeti Kulturális Alap 1,4 millió forinttal járult hozzá.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállításairól további részleteket a múzeum honlapján olvashatnak.