Csák János kulturális és innovációs miniszter Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökét nevezte ki az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) megbízott főigazgatójának. Az Alap és a Támogatáskezelő jövőjéről kérdeztük Bús Balázst.

2022. 07. 01-től nemcsak NKA alelnöki, de az NKA kezelőszervének, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) főigazgatói feladatait is ellátja. Átalakítás, építkezés vagy az eddigi működés biztosítása várható?

Akik ismernek, tudhatják, hogy a kultúra mindig is kiemelten fontos volt számomra csakúgy, mint a szociális terület. A kultúra támogatása, a kultúra eljuttatása a hátrányosabb rétegekhez, az innovatív ötletek alkalmazása, a közösségek építése a kultúra által az NKA új stratégiai elképzeléseiben is előtérbe kerül, de azzal, hogy a Nemzeti Kulturális Alap irányítása és igazgatása újra egy kézben összpontosul, egy nagyon fontos lépést teszünk a minisztérium kulturális támogatásai átláthatóbbá tétele, a párhuzamosságok megszüntetése és a minőségi produktumok célzottabb támogatásai felé. Az elmúlt vészterhes időszak rámutatott a kulturális élet törékenységére, amelynek újratervezése szemléletváltást és jól megfogható új irányt követel. A Nemzeti Kulturális Alap nevéhez méltóan továbbra is a nemzeti kulturális értékek támogatását célozza, de a jövő kihívásaira, igényeire érzékenyen és gyorsan reagáló, a kultúra közösségépítő erejét előtérbe helyező, a magyarság mélyen gyökerező identitástudatát támogató szervezetté kell váljon.

Ami pedig a jövő kihívásait illeti, Klebersberg Kuno a júniusban éppen 100 éve kinevezett egykori kultuszminiszter gondolata ma is megszívlelendő. „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” A szomszédban zajló háború felerősítheti az igényt a kultúra összekovácsoló erejére, és ebben nagy szerepet kell vállaljon a Nemzeti Kulturális Alap. A megújuló NKA-nak feladata egy új klebersbergi kultúrpolitika megvalósítása a kultúrfölény elmélete mentén, mely szerint: ”Az újkor nemzeteinek önmagukban kell keresni azokat a belső értékeket, amelyek létüknek és fennmaradásuknak erkölcsi jogcíme. Meg kell mutatnunk a nagy nemzeteknek, a világ közvéleményének, hogy nagyobb a magyar nemzet belső értéke, mint a bennünket környező és a mi rovásukra naggyá tett népeké. Ennek pedig a művelt nyugat szemében a fokmérője a műveltség.”

Nem idegen az elmúlt kulturális kormányzati stratégiától az a klebersbergi gondolat, ami szerint „a kultúra nem csak egy együttműködés, hanem harc, amelyben ha az ország elbukik, eltűnik a térképről.” Ha jól megfontoljuk, a klebelsbergi intézményreform, a mai napig meghatározó jelentőségű kulturális és oktatási hálózatok is ebből a megfontolásból jöhettek létre, és ugyanez a gondolatiság táplálta a minőség iránti elköteleződését is. Ez pedig fontos mintát szolgáltat.

Ha úgy tetszik az elmúlt évek intézményi megerősítése után most a minőségi szelekció időszaka kell, hogy következzen, melyhez másfajta hozzáállás, eltérő finanszírozási gyakorlat és gyökeresen más ellenőrzési rendszer szükséges, amit meglátásom szerint az NKA és a Támogatáskezelő új szervezete fog tudni biztosítani. Persze a térségbe gyűrűző gazdasági válság miatt, arra külön figyelemmel kell lenni, hogy új források bevezetése nélkül a meglévő források átirányítása és átcsoportosítása révén teremtse meg a kereteket az új minőség elvű szemlélet anyagi finanszírozásához.

Úgy tűnik, megerősítené az NKA és a Támogatáskezelő szerepét.

Több mint másfél éve ezen dolgozom, már alelnöki kinevezésemmel is erre vállalkoztam, és a mostani miniszteri felhatalmazással igyekszem elérni, hogy a tevékenysége alapján a méltó helyére kerüljön a szervezet.  Sokan még ma sem tudják, hogy az NKA nem működési (költségvetési) támogatásokat biztosít, hanem új produktumok létrejöttét támogatja, de ami ennél is fontosabb, hogy az NKA és a Támogatáskezelő a magyarországi és a határon túli kulturális élet legjelentősebb, valamint népegészségügyi, családpolitikai, továbbtanulási, kisebbségi, és tehetséggondozó, országos programok finanszírozója és támogatáskezelője is, amely pozícióját a jövőben is meg kívánja őrizni. Megtisztelő és komoly felelőséget jelent, hogy elődeim olyan sikeres kultúra közvetítő szakemberek voltak, mint Fekete György, Jankovics Marcell, L. Simon László és Balog Zoltán.  

A Támogatáskezelőhöz csak az elmúlt 6 hónapban összesen 34 545 pályázat érkezett be, melyből 13 804 darab kifejezetten kulturális témakörű. Az EMET, amely a Nemzeti Kulturális Alap alapkezelési feladatai és a kultúráért felelős minisztérium programjai mellett, – úgymint az előadó-művészeti többlettámogatás, a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek 2008. évi XCIX. törvény szerinti működési és kiemelt művészeti célú támogatások, a vallásos könnyűzene támogatása, a kulturális intézmények bérfejlesztési támogatása, és a Csoóri Sándor Program – további 10 nagyon fontos program részbeni vagy teljes körű lebonyolítását, illetve kezelését is zökkenőmentesen ellátja, amely az EMET munkatársainak szakmai rátermettségét igazolja.  A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok támogatása, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatos tájékoztatási feladatok támogatása, a Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása, , a Nemzeti Tehetség Program, a Roma nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú támogatása, a Bursa Hungarica, illetve a Lakossági napelem pályázatok az egész ország lakosságának, végső soron a családok, a kiemelkedő vagy éppen hátrányos helyzetű közösségek megsegítését szolgálják. A feladatok komplexitása  – pályázatok jelentős száma és az összes megítélt támogatás mértéke, amely az idei évben a 60 milliárd forinthoz közelített -, nagy precizitást és szakmai felkészültséget követel, amelyet a munkatársak maximálisan teljesítenek is.  Hozzátéve, hogy amikor 2016-ban megszűnt az NKA önálló igazgatósága, beolvadt az Emberi Erőforrások Támogatáskezelőbe, az NKA feladatköre csak kismértékben módosult. A kezelendő források köre nem változott a beolvadással, így a foglalkoztatottak feladatterhe sem csökkent. A bevételek mérsékelt (10-20% között) ingadozása mellett a szervezet működésére fordított összeg érdemi változást nem mutatott az elmúlt években. Magyarán, az NKA és az EMET működésére fordított forrás jelenleg sem a bevételekhez, sem a munkaterheléshez nem igazodik. Ennek alapján mára elmondható, hogy az akkori átszervezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A minőségi és szaktudást megkövetelő feladatellátáshoz elengedhetetlen a megfelelő és arányos bérezés. A következő időszakban ezt a lemaradást is orvosolni szükséges, továbbá a szervezet működésének racionalizálásával és az informatikai háttérrendszer további fejlesztésével célunk, hogy akár a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kitűzött innovációs célokat is elősegíthessük. 

Mindez indokolta, hogy a kultúra finanszírozás kérdéseiről, a Támogatáskezelő és az NKA jövőbeni szerepéről több ízben és alkalommal egyeztessek Csák János miniszter úrral és Hoppál Péter államtitkár úrral. Nem kérdés, hogy a Nemzeti Kulturális Alap létrehozása a rendszerváltás és az Antall-kormány egyik legfontosabb és legjelentősebb kulturális vívmánya volt. Elvitathatatlan azonban az is, hogy a kultúra egy élő, folyamatosan változó, alakuló szövet; dinamizmusáról a kultúra legfőbb mecénásának, az NKA-nak is tudomást kell vennie. Mindezekre figyelemmel jelöltük ki az irányt, amelyen el kell indulnunk.

Az NKA-val kapcsolatosan leggyakrabban felhozott vád az, hogy támogatásai elaprózódnak, döntései időigényesek, adminisztrációja pedig körülményes és bonyolult, a rendszere nem innovatív. Igaz ez?

Ami a kismértékű támogatásokat illeti, valóban túlsúlyban vannak az 1 millió forint alatti támogatások. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy helyenként a néhány százezres támogatás elegendő ahhoz, hogy egy produkció vagy termék létrejöjjön. Éppen ezért az NKA megújult támogatáspolitikáját nem a kisösszegű támogatások visszaszorításával, hanem a nagyobb összegű támogatások lehetővé tételével kell szélesíteni, melyet a források nagyarányú növelése biztosít.

Az elmúlt években olyan projektek indultak el gondoljunk csak a Hangfoglaló (korábban Cseh Tamás), Halmos Béla vagy Imre Zoltán kollégiumokra és programirodákra, de említhetem a Hots könnyűzenei exportirodát is, melyek a leginnovatívabb és legfrissebb kulturális ötleteket hozták létre, mentorálták és támogatták. Aki ezt nem látja, az nem ismeri az NKA működését, bár lassan megszokom, hogy a balról jövő kritikák mind ismerethiányosak és felületesek.

Ha már innováció, változik-e a pályáztatás folyamata?

Elöljáróban szeretnék minden pályázót megnyugtatni, hogy az új vezetői struktúra a pályázati rendszerben nem okoz fennakadást. A pályázók a pályázataik benyújtásakor és annak adminisztratív feldolgozása során nem fognak érzékelni semmit, jóllehet a digitalizáció fejlődésével a pályázatkezelő rendszer elavulttá vált, így annak fejlesztése és sokkal felhasználóbarátabbá alakítása elengedhetetlen a közeljövőben. Az Alap alelnöki pozícióját másfél éve töltöm be, ami idő alatt jól kiismertem a működését, működésének anomáliáit, így az is egyértelművé vált, hogy az NKA jelenlegi kollégiumi struktúrája is megérett a megújításra.

Az ön kinevezésével a közösségépítés hangsúlyosan megjelent a pályázati kiírások céljai között. Miért olyan fontos ez?

Meggyőződésem, hogy a kultúra a legfontosabb és leghatékonyabb közösség-összekovácsoló erő. A Covid-járvány megmutatta, hogy egy jól működő közösség mekkora erő és érték, melyben a válságokat is könnyebben lehet átvészelni. Ezért kell tovább folytatni a megkezdett közösség építést és ezért kell a kultúra segítségével megerősíteni nemzeti közösségünket.

Korábban, polgármesteri éveim alatt is a közösségépítés jegyében szerveztük újjá és naggyá Óbuda kulturális életét. Számtalan visszajelzés érkezik még a mai napig is, hogy az így létrejött közösségek hogyan élnek tovább és tagjaik, függetlenül az életkoruktól, társadalmi vagy éppen szociális helyzetüktől az élet egyéb területén is mennyire számíthatnak egymásra. A kipróbát és bevált módszert fontosnak tartottam beépíteni az NKA pályázataiba is, így amellett, hogy a források körét bővítettük, több olyan pályázatot is kiírtunk, amely a kultúra társadalmi jelentőségére figyel vagy éppen a kifejezetten nehezebb, hátrányosabb helyzetben lévő csoportokat juttatja akár a magaskultúra termékeihez. Közvetlen támogatáshoz juthatnak az idősek az időskluboknak hirdetett pályázaton keresztül, vagy a már említett komplex alkotóművészeti támogatáscsomag segíti a roma kultúra megismertetését és gyarapítását. Azt gondolom, ez a megközelítés vezethet a nemzeti közösségeink megerősítéséhez is. Az ilyen jellegű pályázatok hiánypótlók az eddigiek sorában, és jól szemléltetik azon törekvésünket, hogy a felmerülő igényekre és kihívásokra igyekszünk reagálni.

Újfajta pályázatok jelentek meg, eddig példa nélküli pályázói csoportokat értek el, és a forrásokat is sikerült megnövelni az elmúlt időszakban. Mindez már a szemléletváltás jegyében történt?

Egyértelműen kijelenthetem, hogy igen. Javaslatomra tavaly a Covid-járvány miatt a kormány felszabadította az NKA maradványpénzeit a kultúra újraindítása érdekében. Részben ebből alakult meg Demeter Szilárd kezdeményezésére a Petőfi 200 és a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma is. Továbbá pályázataink révén kiszélesítettük azon társadalmi csoportok körét, akik nyitottak a minőségi kulturális élményekre, de valamiért nehezebben jutnak hozzá, továbbá rövid idő alatt változást értünk el az NKA támogatáspolitikájában is. Sikerült növelni a pályáztatható forrásokat, ennek köszönhetően hangsúlyosabbá válhattak a nagyobb léptékű, nemzeti jelentőségű kulturális programok, az NKA központi szerepet vállalt a Petőfi-bicentenárium programjainak finanszírozásában és az Alap összefogott az Európa Kulturális Fővárosa megvalósításáért felelős kormánybiztossal, Navracsics Tiborral és csapatával és dedikált ideiglenes kollégiumot hozott létre. Ezeken felül további újszerű és innovatív kezdeményezés valósult meg az NKA támogatásával; ilyen a Hangfoglaló, a Halmos Béla Program, a most induló Kultúrpajta és Tündérkert-hálózat Program, az Imre Zoltán Program, és a példa nélküli Petőfi-klub hálózat Program vagy éppen a roma művészeti program is. A Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium is országos jelentőségű újszerű programokat támogat. A Magyar Géniusz Program pedig 6 mrd forinttal a vidéki múzeumok és kiállítóhelyek megújítását célozza. Bátran állíthatom, hogy ekkora léptékű kultúrfinanszírozást, a kulturális életben ennyi újszerű projekt példátlan a lassan 30 éves Nemzeti Kulturális Alap történetében.

A szemléletváltás tehát már elindult, amit az is jól mutat, hogy mindezen pályázatok már a közösségépítést is hangsúlyossá tették. A megújuló Támogatáskezelő és NKA szorosabb együttműködése pedig kiváló eszköz az új kulturális kormányzat számára a klebersbergi gondolatok megvalósítására.