A népmese egyes vélemények szerint az ősidők, a történelem előtti idők világát idézi meg. Az biztos, hogy a szájhagyomány útján fennmaradt mára irodalmi műfajjá klasszicizált népmesét a romantika idején, a 19. században kezdték el dokumentálni a népdallal és a népballadával egyetemben. A népmese ekkortól válik felnőttmeséből gyermekmesévé és gyűjtemények darabjává.
Benedek Elek és Arany László neve fémjelzi a magyar népmesegyűjtés kezdeteit, míg német nyelvterületről indulva a Grimm testvérek meséinek hatása kiemelkedő.
A Magyar Népmese Napja az 1859. szeptember 30-án Kisbaconban született Benedek Elek születésnapja, akinek édesapja ismert és kedvelt mesemondó volt így gyermeke érdeklődése a műfaj iránt már a 26 éves korában kiadott Székely Tündérország című mesegyűjtemény 1885-ös megjelentetésével megnyilvánult. Benedek Elek e kiadvány sikere következtében kapott millenniumi megbízást egy mesegyűjtemény összeállítására, amelybe a maga által gyűjtött mesék mellett különféle gyűjtemények darabjai is bekerültek. Így jelent meg a Magyar mese- és mondavilág öt kötete 1894 és 96 között. Ez a gyűjtemény az alapja a dokumentált magyar monda- és népmesevilágnak.
A népmese azonban a mai napig szájhagyományon útján is terjed különböző változatokban, különböző területeken és különböző tájszavakkal, különböző nyelvjárásokban. A magyar nyelvterületen kb. húszezer népmese és változatai léteznek néprajzkutatók becslései alapján. Ezek fennmaradásában nagy szerepük van a verbális mesemondóknak, idegen szóval a story tellereknek, a népmesevilág szájhagyomány útján való terjedését lehetővé tevőknek, akiket a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiuma támogat.
A Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület és a Csűrdöngölő Kulturális Egyesület különbözőképp, és közösen is sokat tesznek a népmesei szájhagyomány fenntartásában.
A Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület célja, hogy működtesse az akár amatőrként, akár hivatásosként a magyar szövegfolklórral foglalkozók szakmai egyesületét, amely a magyar kulturális életben, valamint a nemzeti hagyományok és értékek őrzésében kiemelkedő szerepet tölt be, biztosítva ez által a magyar szövegfolklórral foglalkozók érdekvédelmét, érdekképviseletét.
Az egyesület célkitűzése, a magyar szövegfolklór megőrzése és ápolása, hagyományainak bemutatása és közkinccsé tétele, fejlődésének, szakmai, művészeti, pedagógiai feltételeinek javítása, a művészeti tevékenység támogatása, valamint e mozgalmon belüli együttműködés, kapcsolattartás, információáramlás elősegítése is.
Az egyesület a mesemondó alkalmak szervezésén keresztül segíti elő az élőszavas
mesemondásnak a mai kulturális életbe való visszahelyezését.
Mindezek keretében megismerkedhetnek az érdeklődők a népmesékben előforduló viseleti darabokkal, a meseváltozatok típusaival és összehasonlíthatóságával, és megvitatásra kerülhet irodalmi szempontból a mese szerkezeti felépítése és népmesei nyelv stilisztikai vonatkozásai, illetve megmutatkozhatnak a népmese, a népzene és a néprajz találkozási pontjai is.
A turai Csűrdöngölő Kulturális Egyesület célja hagyománymentő, kultúraápoló, közösségépítő tevékenység. Programjaikkal a többgenerációs családokat, komplex
népművészeti tevékenység iránt érdeklődőket célozzák meg. Tevékenységük eredménye az alkalmazható gyakorlati tudás, általános és helyi néprajzi ismeretek bővülése, hagyományos és modern ismeretek, módszerek ötvözésének képessége, élethosszig tartó tanulás, tevékenység-alapú tanulás élménye egy valódi közösségben, környékbeli népművészek, mesterek munkájának elismerése.
A magyar népmeséket rendszeresen hallgató gyermekek ismeretei, meserepertoárja alkalomról-alkalomra bővül; nagy élményt jelenthet a családban a szülők és nagyszülők számára is újra találkozni a gyermekként hallott történettel, vagy befogadni az ismert népmese más verzióját.
Az élő szavas népmesehallgatás fejleszti a képzelőerőt és az elvonatkoztató képességet, bővíti a nyelvi kifejező eszközöket és a szókincset. A népmesét rendszeresen halló gyermek sikeresebben teljesít az iskolai feladatokban. A népmese a néphagyomány részeként segítségül hívható az egykor szigorú normarendszer szerint élő közösségek modelljének bemutatására is, amelyet szinte észrevétlenül közöl hallgatójával.
A Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiuma mindezeket figyelembe véve támogatja az olyan kulturális események, mint a Hetedhét Hatvan Mesefesztivál, a IV. Kárpát-medencei mesemondótalálkozó és mesecsiszoló műhely, a Pannon StoryFEST – Nemzetközi Mese- és Történetmondó Fesztivál, a veszprémi Pannon Meskör, valamint népmesével foglalkozó országhatáron belüli és határokon túli nyári diák- és szakmai táborok megrendezését, mert ezek megvalósulása lehetőséget nyújt a népmesemondás népszerűsítésére, valamint a népmesékkel kapcsolatos ismeretek bővítésére és rendszerezésére.