A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége A Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programja keretében a Völgységi Múzeum egy országos jelentőségű kiállítást rendezett a híres helyi születésű honvédtábornok, Perczel Mór(ic) életének és napjainkban is élő emlékezetének bemutatására új, a nagyközönség számára korábban nem hozzáférhető tárgyakkal és külföldi levéltári dokumentumokkal. Az időszaki kiállítás március végéig látogatható.

A Völgység fővárosában, Bonyhádon komolyan gondolják a magyar történelem egyik meghatározó nemesi családjáról maradt örökség megőrzését és népszerűsítését. Mutatja ezt a 2020-ban átadott felújított Perczel kúria és állandó kiállítása a Völgységi Múzeum keretén belül. 2022 őszén nyílt meg a Perczel kúriában A meg nem alkuvó Tolnai – Perczel Mór élete és harcai című Perczel Mór életét bemutató időszaki kiállítás, mely a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programjának támogatásával valósulhatott meg.

A tárlat három közgyűjtemény tárgyait mutatja be, a Völgységi Múzeum mellett a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum gyűjteményének darabjai és magángyűjtők műtárgyai is megtekinthetők korabeli újságcikkek, litográfiák mellett. A kiállítás különlegessége, hogy számos olyan dokumentummal találkozhat a látogató, melyet eddig külföldön őriztek. Perczel Mór 18 évet töltött száműzetésben, és az ekkor keletkezett iratokat a Jersey-szigetekről sikerült beszerezni. A tárlat többek között olyan korábban nem látott levéltári érdekességeket is bemutat, mint Perczel Mór egy angol újságban közölt körözési leírását, vagy az emigráció éveiben született gyermekeinek Jersey-szigeteki anyakönyveit.

A Völgységi Múzeum történeti gyűjteménye több Perczel Mórhoz kapcsolódó tárgyat őriz (a család bútorai, Perczel Mór Bibliája, használati tárgyak, festmények), amelyek a kiállítás gerincét képezik.

A kiállítás központi témája Perczel Mór (1811–1899) életútja. A 19. századi magyar történelem eseményeinek, így az 1848–1849-es szabadságharcnak a bemutatása e köré a tematika köré épül. A Perczel-család tolnai, völgységi és bonyhádi jelenlétének bemutatásával indul, majd az ifjú Perczel Mór tanulmányain keresztül kitekintést ad Vörösmarty Mihály bonyhádi kötődéséről, aki Perczel Mór nevelője volt hatéves korától tíz éven át. Vörösmarty hatására fejlődött ki Perczel Mór hazafias és demokratikus érzése.
Tizenhat évesen az 5. tábori tüzérezredhez került, de 19 éves korában, 1830-ban a lengyel forradalom hatására szervezkedni kezdett katonatársai között a lengyel forradalom megsegítésére.

Eötvös Károly 1901-ben megjelent Magyar alakok című könyvében így emlékezik meg erről:

„Kiütött az 1830-iki lengyel forradalom. Perczel Móricz elkezdte katonatársait először oktatni, azután lelkesíteni, azután összeesküvésre felbujtani.

A lengyel hős nemzet és szabad, az orosz zsoldos és rabszolga. A lengyel védi hazáját és szabadságát, az orosz eltiporja a népeket és azok szabadságát. A világ minden nemzete elhagyta a lengyelt. Legyünk mi különbek a világ minden nemzeténél. Mi magyarok vagyunk. Előre bajtársak! Szökjünk ki a hős lengyelek segítségére. — így beszélt.

Kétszáz ifjú katonát toborzott bajtársai között. De nem sikerült az összeesküvés. Elfogták, haditörvényszék elé állították, halálra ítélték.”

Fáy András és József főherceg közbenjárására sikerült kegyelmet kieszközölni Perczel számára, de elcsapták a hadseregtől.

Ezután gazdálkodni kezdett, majd politikai pályára lépett, megyei esküdt lett, simontornyai szolgabíró 1836-ban, 1843-tól pedig Tolna megyei követ. 1848 szeptemberében táblabíró és képviselő, novemberben már generális, aki komoly sikereket ért el a szabadságharc során. Görgei Artúrral közösen sikerült Jelasics seregét megállítani az ozorai ütközetben, minek következtében az Országos Honvédelmi Bizottmány tábornokká léptette elő 1848. november elsején. Végigharcolta a szabadságharcot, a világosi fegyverletétel után halálra ítélték újfent, nevét bitófára szegezték. A megtorlás elől menekült Törökországba, majd Angliába, később a Jersey-szigetekre. 1859-ben és 1866-ban is részt vett a magyar légió szervezésében, de ahogy a szabadságharc idején, így ekkor is szinte mindenkivel konfliktusba került. Saját bevallása szerint is nehéz természetű ember volt, ami megmutatkozott abban is, hogy saját teljesítményét túlértékelte, hibáiért viszont mindig másokat okolt.

A kiegyezés után térhetett haza, Zalaegerszegen képviselőnek választották, de 1870-ben visszavonult a politikai pályától a már említett okok miatt. Szülővárosába, Bonyhádra költözött, ahol megírta emlékiratait. A Közlemények Perczel Mór tábornok irataiból című kiadványát 1883-ban saját költségén nyomtattatta ki.

A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások, játékos kvízek, memóriajátékok, a múzeum feladatait és jelentőségét bemutató játékok a kiállítótér melletti foglalkozótérben elhelyezendő interaktív táblán érhetők el. Emellett tudománynépszerűsítő előadássorozat is megvalósításra kerül.

A programhoz kapcsolódóan kiadványt is terveznek. Több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg Dobor Gyula munkája A Perczelek címmel, mely a család történetét mutatja be. E kötet bővítésére adott megbízást a város a kötet szerkesztőjének. 

Az időszaki kiállítás lehetőséget teremt a szabadságharc eseményeinek ismertetésére Perczel Mór katonai pályafutása nyomán, kezdve ezredesi kinevezésétől és a Jelasics horvát bán elleni harcoktól a Görgei Artúr honvédtábornokkal közösen aratott ozorai diadalon át 1849-ben történt felmentéséig és emigrációjáig. A száműzetésben töltött tizennyolc évének története, kiegészítve az emlékirataiból vett részletekkel lehetőséget nyújt Perczel Mór személyes és családi életének bemutatására.