Az Uránia Nemzeti Filmszínház Csortos Gyula Termében február 18-án szombaton 16 órakor mutatják be Kanalas Éva Adigzsi, a tuva sámán című dokumentumfilmjét. A filmben sámánszertartásokat, -ünnepeket láthatunk. A magyar alkotót a tuvák befogadták maguk közé, így dokumentumfilmjében páratlan etnográfiai kincseket mutathat be. Olyan szokások, szertartások is szalagra kerültek, amelyek magyar párhuzama ismert. A film elkészítését, a Tuva Köztársaságbéli kutatómunkákat a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Kanalas Éva, énekművész, hangkutató Belső hangok Ázsia szívéből illetve Csángó Bájolás című dokumentumfilmjeit korábban már láthattuk. Ezúttal a dél-szibériai Tuva Köztársaságban élő Adigdzsi, tuva sámánról készített alkotását vetíti az Uránia.

Kanalas Éva számos kutatóúton járt már a tuváknál, ahol befogadták maguk közé.  

Mint a rendező elmondta: „Hasonló filmfelvételeket eddig nem adtak ki a világnak. E felvételeket nekem nem mint kutatónak, hanem mint magyar »algish« énekesnek engedte felvenni (algish: áldó ének, fohász, a sámán rituális éneke). Így én láttam meg először, hogy miként végzi sámáni tevékenységét Adigzsi baski, a Jenyiszej mentén élő tuva nép körében. Egyből tudtam, hogy őt keresem évek óta Tuvában. Adigzsivel sorsszerűen találkoztam. Az eurázsiai sztyeppe nyugati oldaláról, az alföldi pusztákról érkeztem. Ő várt valakit, én pedig megtaláltam, amiért nyolcszor utaztam be Tuvába” – fogalmazott Kanalas Éva.

„A tuva sámán páratlan etnográfiai felvételeket engedett készíteni munkájáról” – mesélte az alkotó. Kanalas Éva több hónapot töltött a tuva családok körében, ahol hagyományos, főként negyvenkilencedik napi halottbúcsúztató, ház- és lakástisztító, valamint természetben tartott áldozati szertartásokat vett fel. Megörökítette a Saga (Holdújév) Ünnepet is, amelyen Solban Kara-Ool tuva elnök is részt szokott venni. 

„Így megláthattam Adigzsi valódi életét és a ma élő dél-szibériai tuva sámánok mindennapjait” – sorolta azzal kapcsolatban, hogy milyen páratlan etnográfiai kincseket láthatunk majd filmjében.

„Az archaikus népi imádságok alapján feltételeztem egy szertartást, amit egykor a magyaroknál is végezhettek. A filmben látható szertartásokban párhuzamokat találunk a magyar archaikus szokásokkal. A tuva sámán »artis« (hegyi tuja) füstölővel tisztít, dobol, táncol stb. Kövekkel jósol, hasonlóan, mint ahogyan a moldvai csángó magyarok baboznak. A  »zavaró-ártó« szellemeket a csángó »vízvetés«-hez hasonlóan keresi” – sorolta a filmben is látható hasonlóságokat a két kultúra hagyományai között Kanalas Éva.

A film elkészítését, a Tuva Köztársaságbéli kutatómunkákat Kanalas Éva énekes, gyűjtő, hangkutató a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával végezte.

A cikk a Magyar Hírlap portálján jelent meg.

Képek forrása: http://kanalas.freeweb.hu/