A Veronaki zenekar a Gőgös Gúnártól a Panyolai Gyerek Pajtáig

Tarján Veronika a Fonogram-díjas Veronaki zenekar énekese és szövegírója gyermekeknek szóló világot épít fel zenekarával. Nagymamája, Varga Katalin mesevilága is szépen megjelenik művészetében. A Veronika és férje, Mogyoró Kornél, ütőhangszeres, zeneszerző által megszületett Veronaki Veron, aki mesél, énekel és játszik zenekarban, a generációk óta szeretett Gőgös Gúnár, Mosó Masa vagy éppen a vadállatok és a tündérek világát bemutató könyvek megzenésítésével a mesék is közelebb kerülnek a gyerekekhez. Mindez összekapcsolódik Tarján Veronika közösségteremtő elköteleződésével is, amit tükröz a Panyolai KultúrPajta és GyerekPajta megálmodása, ahol a helyi hagyományokra és értékekre építve valósíthatja meg családok és gyermekek számára művészeti, közösségépítő elképzeléseit. A Veronaki zenekar működését és a Panyolai Kultúrpajta és Gyerekpajta megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Minderről Tarján Veronikával beszélgettünk.

Hogyan talált Varga Katalin mesevilágára?

Úgy találtam, hogy ő a nagymamám. Varga Katalin még most is ott figyel az égből, hallgatja a muzsikánkat… ez meggyőződésem. Mindig is része volt az életemnek,  gyerekkoromnak az ő művészete, de nem vagyok ezzel egyedül, mert az ország nagy részével így van ez már generációk óta. Sőt, ahogy látom, az újabb és újabb könyvfogyásokból, a mai napig folyamatosan jelen van a meséivel.  

Akkor Ön ebben nőtt fel.

Ebben nőttem, meséi, versei olyan természetesek és  magától értetődőek voltak számomra, mint a levegő.  Mama alkot, őt ismerik, sőt gyerekként talán nem is gondolkoztam azon, hogy ismerik vagy nem ismerik. 

Mikor felnőtt lettem, nagyon felemelő és hasznos beszélgetéseink voltak a művészetről, pályám indulásánál sok inspirácót kaptam tőle. Tükröződik a művein, hogy nagyon nagy volt az irodalmi, történelmi, a csillagászati, a matematikai tudása. Nagy könyvtárral rendelkezett.

Sajnos azt ő már nem érte meg, hogy a költeményeiből dalok születnek. Mire úgy éreztem, hogy olyan nívós szakmai közeg vesz körül, és én is megértem szakmailag,  akkor talált rám a Gőgös Gúnár Gedeon. Ez volt az első lemezünk az ő költeményeiből. 

Azóta több kötetből is készült lemez.

A Gőgös Gúnár Gedeonból két lemez született, a Libabál és a Kiugrott a gombóc, aztán jött a Mosó Masa mosodája, ami Fonogram-díjat is kapott. A Tündérforgó a következő és most ősszel jelent meg a Vadállatok című lemezünk. Ez a lemez a nullától három éves korosztályt célozza meg zeneileg és szövegben is, és ehhez a Móra Kiadó újra kiadta a Vadállatok című kötetet, újabb illusztrációval, és QR-kóddal benne van a lemez elérhetősége is, amit egyébként Fonogram-díjra jelöltek idén, nem mi kaptuk meg, de a legjobb öt gyereklemez között szerepel, amire büszkék vagyunk. 

A Tündérforgó, amit ugyancsak Fonogram-díjra jelöltek tavaly, azért izgalmas, mert nagymamám egy késői munkája, szerinte – és a család szerint is – az egyik legjobb könyve. Az európai mitológiát foglalja össze gyerekközpontúan, mesébe ágyazva, versekkel. Az történt, hogy amikor a Budapest Sportcsarnok leégett, annak idején, a karácsonyi vásáron történt gyertyagyulladás következtében, a könyvnek szinte az összes példánya bent volt a sportcsarnokban és elégett. Néhány dedikált példány van nálunk, meg néha felbukkan antikváriumokban. Most a lemez kapcsán felmerült egy kiadóval a Tündérforgó újrakiadása, ami előkészületben van éppen. 

Nagyon fontosnak tartom még megemlíteni, Mogyoró Kornél munkáját, aki nem “csak” az életben a párom, gyermekeink édesapja, hanem a művészetben és az egész nagy Veronaki álomban társam, a dalok nagy részének ő a zeneszerzője és a Veronaki zenei koncepciójának kialakítója, zenei vezetője. 

Milyen koncerteket tartanak idén?

Folyamatosan műsoron tartjuk minden lemezünket,  fellépünk szàmos helyen, az országhatáron innen és túl, a Tündérforgóval, a Mosó Masával, Cifra Palintával… nosnem is sorolom fel, sok- sok Veronaki dallal

Hogyan került Panyolára? 

Úgy kerültem, hogy nagyon megtetszett a pajtaprogram. A Veronaki zenekaron kívül számomra nagyon fontos, és folyamatosan dolgozom azon, hogy közösséget építsek, és a pajtaprogram egy olyan gondolkodásmódot tükröz, amiben láttam a Veronaki zenekar helyét, a közösségét és a közösség építésének lehetőségét. Van egy panyolai barátunk, Panyola egy nagyszerű hely, pici falu. Panyolán van egy nagyon szépen felújított pajta. Muhari Zoltán polgármesterrel közösen összeállítottunk egy egész éves programot, ennek kapcsán, tavaly nagyon szép évet zártunk közösen Panyolán. 

A pajtaprogramba Ön vezette be a gyerekpajta fogalmát?

Igen, nagyon hiszek a családok közös művészeti töltődésében, és a gyerekek művészeti nevelését és szabadidejének értelmes eltöltését nagyon fontosnak tartom. Ezért vetettem fel, hogy legyen ennek a hálózatnak egy olyan pontja, ahol a gyerekek vannak fókuszban. Igy lett Panyolán gyerekpajta, és így lettek fókuszban azok a programok, amelyek a családot érintik a produkciók napszakban elhelyezett idejét tekintve és a koncepciókban. 

Milyen programok valósulnak meg?

Tavaly a farsanggal nyílt meg a gyerekpajta, sokan érkeztek a környező településekről. A farsang a szamosháti hagyományokból építkezik Panyolán, a népszokások felelevenítésére támaszkodva, kézművesprogramok, közös muzsikálás, fánksütés a gyerekekkel és a falubeli nénikkel, ráadásul panyolai szilvalekvárral, mert a pálinka mellett az is nagyszerű. De ezenkívül volt palacsintanap is a Kiskalász Zenekarral, tartottunk hangszersimogatót, hangszerbemutatót, karácsonykor adventi koszorút készítettünk helyi virágkötővel, kiállításokat rendeztünk, az idei farsang is nagyszerű volt. Kiemelt jeles napokhoz kötjük a programokat.

Úgy érzi, hogy sikerült a kulturális életet felpezsdíteniPanyolán és környékén?

Igen, és sok jó emberrel sikerült kapcsolatot építeni, új barátokat szereztünk. Van egy nagyon meghatározó emlékem, a panyolai gyerekpajtával kapcsolatban, ami szépen szimbolizálja, a Gyerekpajta szellemiségét. Amikor először utaztunk Panyolára, Kornèllal, nagy hóesés szakadt ránk, alig lehetett haladni az úton, a kétéves kisfiunk és az óvodás kislányunk, az autóban, és akkor felmerült bennem, hogy mibe kevertem őket, hosszú utazás az ország másik szegletébe, mi lesz most? Aztán megérkeztünk késő este, kiszálltunk a kocsiból, es csodálatos látvány tárult elénk, gyermekkorom havazása, amiben csak reménykedtem, hogy egyszer majd az én gyermekeim is láthatják, hogy milyen ez igazából, szánkókon húztuk a gyerekeket és a csomagokat a szállásra a hatalmas hóban, a gyönyörű faluban, a holdfényben. Nagyon nagy szeretettel fogadtak minket és finom szarvaspörkölttel, akkor éreztem, hogy minden rendben, a helyemen vagyok. A nehézségeket fel kell vállalni ahhoz, hogy az ember értéket tudjon létrehozni.    

Miben segíti a NKA támogatása a munkásságát?

Nagyon sokban. A Panyolai KultúrPajta és GyerekPajtapéldául nem jöhetett volna létre a Nemzeti Kulturális Alap támogatása nélkül. Emellett minden lemezünk megvalósításában alkotói támogatást kaptunk a Nemzeti Kulturális Alaptól. Amikor meg kell írni egy zeneszerzőnek egy lemezanyagot, az alkotói folyamat hosszú időn át akár napi nyolc-tíz órában is leköti. Ha úgy tudja végig csinálni, hogy nem kell más munkával rabolni az idejét az alkotói munkától az óriási lehetőség. Ez a támogatás lényegében az alkotói munka „fizetése”. A támogatások abban is segítenek minket, hogy eljuthassunk olyan helyekre koncertezni, ahol nem tudják kifizetni a zenekart. Sokat jelent a támogatás számunkra, alkotófolyamatban, turnék során az utazási költségek kompenzálásával, fesztiválok alkalmával. Saját tapasztalatból mondom, hogy a pályázást nem szabad feladni, ha valaki nem kap egyszer támogatást, dolgozni kell, tovább kell menni, pályázni, és észre fogják venni az értéket, és támogatni fogják.