Ezek voltak többek között a reformkori olvasótábor célkitűzései, amelyet Orosházán a Justh Zsigmond Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában szerveztek meg Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A tábor programjáról és várt eredményeiről Tengerics Éva és Hagymásiné Lazanyecz Anikó gyermekkönyvtárosokkal beszélgettünk.

Micsoda élet és mozgalmasság! Ezek Hans Christian Andersen szavai. Miért választották ezt a tábor mottójául?

 Az 1840-as években a főváros képe hihetetlenül megváltozott, a földszintes házak helyén paloták emelkedtek, a lakosság száma megnőtt, mindenütt érződött, hogy elindult az ország a haladás, fejlődés irányába. Hans Christian Andersen, a művelt idegen, nem véletlenül kiáltott fel így, amikor a pesti Duna-parti látványosságokat szemlélte: “Micsoda élet és mozgalmasság!”. Egyikünk találta meg ezt az idézetet a sok szakirodalom olvasása közben Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában című könyvében. Úgy gondoltuk, ez a mondat tükrözi a reformkori fejlődést, vibráló életet. Hiszen Pest és Buda az újításokat, a polgári átalakulást, a modern nemzetté válást jelentette. A fővárosban összpontosult a kulturális, tudományos élet, ezért célszerű volt a gyerekeknek mesélni a városról és lakóinak életéről. Úgy éreztük, hogy az Utazás a Dunán című 1841-ben lejegyzett útleírásból vett mondat tükrözi azt a szándékunkat is, hogy minél sokszínűbb, érdekesebb, változatosabb programot állítsunk össze a tábor időtartamára.

Mi a célja az olvasótáboroknak általánosan is és ennek a tábornak?

Úgy gondoljuk, az olvasótáborok célja régen és manapság is az, hogy a résztvevőkben igényt teremtsenek az olvasásra élményszerű, aktív, közösségi cselekvés által más műveltségi területek bevonásával és a helyi jellegzetességek, adottságok kihasználásával.

A szervezés kezdeteitől fogva szerettük volna, hogy ez egy különleges, emlékezetes tábor legyen, ahol a gyerekek közösséget alkotva ismerik fel a kultúra, az irodalmi műveltség örömöt és szellemi-lelki harmóniát adó, személyiséget formáló erejét. A felkészülés során sok szép és nemes cél fogalmazódott meg bennünk: önmegerősítés, olvasóvá nevelés, irodalom és más művészeti ágak összekapcsolása, olvasmányélmény feldolgozása és kommunikálása a külvilág felé, érzelmi nevelés, önismeret fejlesztése az irodalom segítségével, élményszerzés, élményszerűség.

A tábor témájából adódóan további szándékunk volt a kor művészeti, tudományos, technikai vívmányainak, értékeinek felfedezése, átörökítése a mai kor fiatalja számára. Olyan módon képzeltük ezt el, hogy a tanulmányozás, feldolgozás, ismeretszerzés során új értékeket teremtünk.

Célunk volt a gyerekek reformkorról szerzett ismereteinek bővítése, olyan könyvek és internetes oldalak megmutatása, melyek segítségével erősödhet az olvasás értékközvetítő szerepe, és amelyek alkalmasak arra, hogy a gyerekek önállóan is megszerezhessék az új ismereteket, anyagot gyűjthessenek későbbi tanulmányaikhoz. Szerettük volna a már meglévő tudásukat közvetlen környezetünkről, városunkról és vármegyénkről bővíteni a helyi értékeken keresztül.

Milyen korosztályt céloztak meg?

A célcsoport a pályázat kiírásának megfelelően a 12-16 éves könyvtárhasználók voltak. Nagy öröm volt látni, hogy a két évvel korábban szervezett olvasótáborból többen visszatértek.

Hogyan épült fel a tábor tematikája?   

Elsőként átfogó képet vázoltunk fel a reformkorról, azután mélyítettük és szélesítettük az ismereteket. Az első napon azokról a szemelvényekről beszélgettünk, amelyeknek elolvasása és a hozzájuk tartozó feladatlap kitöltése feltétele volt a táborban való részvételnek. A második nap a korszak legfontosabb újításai voltak a téma, úgymint találmányok, épületek, járművek, gépek, stb. A következő napon szűkítettük helyileg a kört, és Békés vármegye politikája, társadalmi, tudományos élete volt fókuszban. Ezen a napon mentünk el a városi múzeumba, ahol múzeumpedagógus szakember tartott előadást, és kuriózumként betekintést nyerhettünk egy korabeli patika életébe is. A negyedik napon délelőtt a nyelvújításra helyeztük a hangsúlyt, délután a mezőgazdasággal és a táplálkozással foglalkoztunk. Az utolsó napon kiruccantunk Csorvásra, a Hudák Család Kéziszövő és Varróműhelyébe, ahol megismertük a reformkori divatot és a zsinórozás technikáját.

Hányszor szerveztek már olvasótábort és terveznek-e még?

Könyvtárunk az olvasótábor mozgalom fénykorában, többször is szervezett mozgalmas, színvonalas olvasótábort, ám ez a folyamat a nyolcvanas évek közepe körül megszakadt. Az első olyan olvasótábor, melynek szervezésében már mi is közreműködtünk, 2018-ban a Nyugdíjas pedagógusok Orosházi Egyesülete szervezésében valósult meg. Ők az általános iskolásoknak kiírt nyári tábor tervezésekor már kérték a segítségünket. A könyvtár egyik gyermekkönyvtárosa, Tengerics Éva és egy felnőtt könyvtáros, Petrovszki Mária működött közre, segítve őket a megvalósításban. 2019-ben EFOP-pályázat keretében Gádoroson szerveztünk Harry Potter tábort, melynek a híres regény szolgált alapjául. Szintén Tengerics Éva volt a megvalósító, valamint a gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskola tanítónői.

Az első saját szervezésben megvalósuló nyári olvasótábor az NKA segítségével jöhetett létre 2022-ben, miután megnyertük a „(T)örök olvasók tábora” elnevezésű pályamunkánkkal a támogatást. A következő évben nem írtak ki pályázatot, majd most nyáron nyílt ismét lehetőségünk, és toboroztathattuk újfent fiatal könyvtárlátogatóinkat.

A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtárak és Levéltára Kollégiumának „Olvasásnépszerűsítő, ifjúsági közösségépítő táborok szervezése”elnevezésű pályázatra nyújtottuk be idén tervünket, sikeres pályázat esetén 2025-ben megrendezhetjük az „Orosháza (m)értékkel” témájú olvasótáborunkat.

Milyen eredményeket várnak a tábortól? Hogyan járulnak hozzá ezek a táborok a gyerekek fejlődéséhez?

A tábor segíti a gyermekek magabiztosabb kommunikációját mind szóban, mind pedig írásban, megtanulnak lényegre törőbben fogalmazni, javul a szövegértésük, ezen túl fejlődik az együttműködési képességük. A cél, hogy önállóan tudjanak ismeretekhez jutni egy adott témában, a megszerzett ismereteket meg tudják osztani, csoportmunkában át tudják adni azokat. Ismerjék meg a reformkor vezető politikusait, művészeit, feltalálóit és közéleti személyiségeit. Tudjanak alapvető dolgokat a reformkor étkezési kultúrájáról, később is örömmel végezzenek kézműves tevékenységet. Alakuljon ki nemzeti kulturális elkötelezettségük, erősödjön kulturális tőkéjük. Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, Orosházát és Békés vármegyét, azok reformkori múltját. Reményeink szerint a tábor közösségformáló hatása is érvényesül. Az együtt töltött napok, a játékos ismeretszerzés, a kirándulás remek alapot adnak egy olyan közösség kialakításához, melynek tagjai a későbbiekben is szívesen találkoznak és beszélgetnek olvasmányélményeikről, alkotnak, játszanak együtt.

Hogyan segíti a Nemzeti Kulturális Alap támogatása mindezt az elképzelést? 

Elképzeléseink a Nemzeti Kulturális Alap támogatása nélkül nem váltak volna valóra, hiszen a tőlük kapott pénzösszeg szinte mindenre lehetőséget nyújtott, amit terveztünk. Sokat jelent a szülőknek, hogy a táborban meleg ebédet kapnak a gyerekek, reggeltől estig biztonságos környezetben, könyvtáros-pedagógusok felügyeletével tevékenykedhetnek ráadásul ingyenesen. A sokszínű programhoz meg tudtuk venni a kézműves alapanyagokat, jutalomkönyveket, finanszíroztuk a múzeumi foglalkozást és a Szőtteskúriában tölthettünk egy napot. Igyekeztünk úgy felhasználni a megnyert pénzösszeget, hogy a lehető legtöbb tudást tudjuk átadni a gyerekeknek, és hogy maradandó élményekkel gazdagodhassanak.

Fotók: https://blog.justhvk.hu/blog/2024-es-fotok/nggallery/album/reformkori-olvasotabor-2024-julius-8-12