L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke 2011. november 10-én, 13 órai kezdettel tájékoztató értekezletet tartott a Szépművészeti Múzeum Barokk Csarnokában. Az eseményre meghívást kapott az NKA összes jelenlegi tisztségviselője: a Bizottság tagjai, a szakmai kollégiumok vezetői és tagjai, valamint az ideiglenes kollégium vezetői és tagjai. Az értekezlet témája a Nemzeti Kulturális Alap új irányának, átalakításának főbb lépéseinek ismertetése volt.
A megjelenteket Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója köszöntötte, aki bevezető mondataiban kiemelte a Nemzeti Kulturális Alap jelentőségét, legfőbb mecénás szervezetként betöltött szerepét a magyar kulturális életben. Hangsúlyozta, hogy L. Simon László elnök úr személyében biztosítékot lát az NKA új céljainak megvalósítására anélkül, hogy a szakmai területek autonómiája és az alap költségvetési függetlensége sérülne. Végezetül Elnök úrnak nagyon jó és eredményes munkát kívánt, a megjelenteknek pedig további sikereket.
Fotó: Papp Ágoston
L. Simon László elnök úr mindenekelőtt elismerését és köszönetét fejezte ki minden egyes bizottsági tagnak, a kollégiumok vezetőinek és tagjainak az eddig elvégzett szakmai munkájukért, nélkülük a Nemzeti Kulturális Alap nem lenne a mai napig is a kulturális élet egyik legmeghatározóbb intézménye. A Bizottság 2011. október 20-i ülésén elfogadta a szakmai kollégiumok új struktúrájának kialakítására, a jelenlegi rendszer átszervezésére tett javaslatát, és egyben kezdeményezték Dr. Réthelyi Miklós miniszter úrnál a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtására kiadott 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosítását. A végrehajtási rendelet elfogadását követően az új kollégiumi rendszerben az összeillő, rokon szakterületek egymás mellé csoportosításával 9 állandó kollégium fog működni 2012. január 1-jétől: az Előadó-művészet, az Építőművészet és Örökségvédelem, a Folyóirat-kiadás, a Könyvkiadás, a Közgyűjtemények, a Közművelődés és Népművészet, a Kulturális Fesztiválok, a Szépirodalom és Ismeretterjesztés, valamint a Vizuális Művészetek Kollégiumai.
A kollégiumok számának csökkentésével egyidejűleg kevesebb lesz az NKA tisztségviselőinek tagsága is, a jelenlegi 150 kurátor helyett 72 szakember kap kinevezést. Kihangsúlyozta, hogy a kollégiumi rendszer átalakítása és a tisztújítási eljárás folyamata csak a végrehajtási rendelet elfogadását követően indulhat meg, amelynek megjelenése után minden jelenlegi tisztségviselő mandátuma megszűnik, ezért kérte a szakmai kollégiumok vezetőit, hogy a 2011. évi szakmai beszámolókat még ők állítsák össze. A kollégiumi beszámolók – a Bizottság általi – elfogadását követően, a 2011. évi tiszteletdíjak fennmaradó része a jelenlegi kurátorokat illeti meg.
Az Alaphoz beérkező pályázatok mennyisége várhatóan jövőre sem csökken, így az egyes kollégiumi tagokra háruló feladat növekszik, ezért a Bizottság javaslata alapján kezdeményezte Miniszter úrnál a tisztségviselők tiszteletdíjának 25%-kal való emelését. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a delegálás folyamata nem változik, továbbra is a törvényi előírások szerint zajlik, tehát a kuratóriumi tagokat ezentúl is fele arányban a kultúráért felelős miniszter jelöli, fele arányban pedig az érintett társadalmi szervezetek delegálják, következésképp érdekvédelmük semmilyen formában nem sérül. A Bizottság előző ülésén kijelölte az új kollégiumok tisztújítási folyamatának koordinálására és lebonyolítására felkért kulturális szakterületek ernyőszervezeteit, a többi eljárásban résztvevő delegáló szervezet listájának összeállítása még folyamatban van. Megemlítette, hogy az előző évek gyakorlatától eltérően az idei évben a tisztújítási eljárás folyamatára pontos és részletes szabályozást határoz meg a szakmai szervezeteknek, természetesen törvény adta demokratikus jogukat figyelembe véve.
Fotó: Papp Ágoston
A Bizottság további határozatait ismertetve elmondta, hogy a jövő évtől kezdődően a kollégiumok valamennyi felhívásánál pályázati feltételként előírják a nevezési díj befizetési kötelezettségét, amelynek teljesítése alól – részletes indokolás alapján – egyes pályázatok vagy pályázók esetében a Bizottság elnöke adhat egyedi felmentést. Ebben az esetben különös figyelmet kell fordítani a határon túlról, illetve az Európai Unió területén kívülről pályázókra, hiszen nem szabad, hogy bárki számára nehézséget okozzon a nevezési díj befizetési kötelezettsége a pályázati eljárásban való részvételnél.
A jövő évi költségvetési helyzetet elemezve elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 2012-ben az előirányzatok alapján 10,1 milliárd Ft bevétellel kalkulálhat, így nem lesz olyan terület, amely jövőre kevesebb pályáztatásra fordítható pénzt kapna, mint az idén. A 2012. évi költségvetési előirányzatok és a kulturális területre fordítható összeg ismeretében jelentős szempont, hogy a kollégiumok számának és ezzel együtt a kurátorok létszámának csökkentésével a működési kiadások csökkenése érhető el, így a pályáztatásra fordítható támogatás összege növelhető. További forrásnövekedés várható az újra bevezetésre kerülő pornótermékekre kivetett kulturális járuléktól, illetve a megalakuló Magyar Nemzeti Filmalap számos filmes terület finanszírozását átveszi, amelyek eddig az NKA költségvetését terhelték. A magyar kultúrának minden pluszforrásra szüksége van, ezért javaslatot fog tenni egy francia mintára bevezetendő “multiplex-adóra”, amely a filmforgalmazók bevételének 3 százalékát az artmozik támogatására vonná el. Az így befolyt összegeket az NKA pályáztatási célokra használhatná fel. Egyéb bevételi lehetőségként meg fogja vizsgálni egy olyan társadalmi program beindítását, amely polgári erénnyé teszi a kultúra támogatását. A mecénás programra bejövő pénzt szintén a Nemzeti Kulturális Alap fogja kezelni.
Fotó: Papp Ágoston
Tájékoztatta a tisztségviselőket, hogy közös pályázati programok megvalósítása érdekében együttműködési megállapodásokat kezdeményez a kulturális élet határterületeivel, az Oktatási Államtitkársággal, a Fejlesztési Minisztériummal, valamint tárgyalásokat folytat a Petőfi Irodalmi Múzeummal. A jövőben ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kívánja az NKA pályáztatási rendszerének gyakorlatát, valamint felülvizsgálja és megszünteti a párhuzamos támogatásokat.
Tervei között szerepel egy nagyszabású nemzetközi kulturális konferencia szervezése, egyrészt az alaphoz hasonló intézmények tapasztalatainak megosztása, másrészt az NKA nemzetközi viszonylatban történő kedvező pozicionálása érdekében. A konferenciára meghívást kap minden olyan határon túli, és nem EU-tagországnak a szervezete is, amely elsődleges feladataként a nemzeti kultúrát támogatja akár állami költségvetésből, akár azon kívüli magánforrásokból.
L. Simon László elnök úr beszámolója után a jelenlévők kérdéseket tehettek fel az elhangzottakkal kapcsolatosan, amelyekre Elnök úr részletes válaszokat adott.
Végezetül Elnök úr megköszönte a jelenlévők részvételét, majd bezárta az értekezletet.