A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke kétszer is betöltötte a Nemzeti Kulturális Alap elnöki pozícióját. Munkássága révén az Alap működését megreformálta, saját stratégiai elvet dolgozott ki, az ún. piramiselvet. A Nemzeti Kulturális Alap mély fájdalommal gyászolja egykori elnökét, a rajzfilmrendezőt, grafikust, könyvillusztrátort, művelődéstörténészt, a nemzet művészét.

„Ez a stratégia hosszú távú, a nemzet kultúrájának felemelését, identitástudatának megerősítését célozza meg. Figyelembe veszi, hogy a kulturális politika nem lehet a politika játékszere, nem lehet a négyévenkénti választások ütközőpontja.”- fogalmazta meg küldetését Jankovics Marcell az első beiktatásakor, 1998-ban.

1998. és 2002. között elsősorban a fiatalokat megcélzó, vidéki és határon túli szervezetek és amatőrök által benyújtott pályázatok támogatását növelte a piramiselv alapján. Jankovics később elérte, hogy a kulturális miniszter személyes kerete rovására növekedjen az NKA által kiosztható pénz mennyisége, és következetesen kiállt a szervezet önállósága mellett – derül ki Zádori Zsolt az NKA tízéves fennállását összefoglaló 2003-as cikkéből.

Jankovics Marcell 1941. október 21-én született Budapesten. Pannonhalmán végezte a gimnáziumot, majd 1960-tól 2007-ig a Pannónia Filmstúdióban ill. jogutódjainál dolgozott. 1963 óta készített önállóan animációs filmeket. Animátorként, animációs rendezőként, grafikai tervezőként és dramaturgként több hazai és nemzetközi filmben is közreműködött. Grafikai tervezőként dolgozott a Disney stúdióban is (Eszeveszett birodalom, 1997). Több száz film készítésében vett részt, közülük 280 filmet maga is rendezett. A Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatoknak vezető rendezője volt. A János vitéz, a Fehérlófia, az Ének a csodaszarvasról c. nagyjátékfilm forgatókönyvét is ő írta. Több mint negyven hazai és nemzetközi díjat kapott, köztük 1974-ben Balázs Béla díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1984-ben Érdemes Művész díjat. 1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia a tagjai sorába választotta. Zsűritagként kilenc alkalommal képviselte Magyarországot nemzetközi filmfesztiválokon.

Két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. Csaknem harminc évet tanított, először a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában (1971-72), majd az Iparművészeti Főiskolán, utóbb Egyetemen (1981-től), melynek 2000 óta DLA képesítésű magántanára volt. 2004-től az Egyetem doktori iskolájában oktatott. Számos művelődés- és művészettörténeti tárgyú publikációja, könyve jelent meg. Nagy érdeklődésre tettek szert előadásai az animációs filmekről, művelődéstörténeti, irodalmi, képzőművészeti témákról, a gyermeknevelés, kultúrpolitika és közélet kérdéseiről.

2010. és 2011. között bő egy évig újra a Nemzeti Kulturális Alap elnöki tisztségét töltötte be. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-étől, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az Akadémia elnökségébe. 2014–2020 között a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, majd 2020-tól a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke lett.

Jankovics Marcell Fehérlófia című kultikus filmjét az 1984-es Los Angeles-i Animációs Olimpián minden idők ötven legjobb rajzfilmje közé választották.

Mély fájdalommal búcsúzunk tőle.