Bús Balázs 3 éve a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, célkitűzése egy jövőorientált, rugalmas és kreatív szervezet kialakítása, amely a megújulás mellett is hangsúlyosnak tartja a megőrzés kultúrájának szellemét. Az idén 30. évfordulóját ünneplő NKA alelnökét kérdezte a deszkavizio.hu.

Mit tart az idén jubileumot ünneplő NKA legnagyobb eredményének?

A rendszerváltás legfontosabb kulturális vívmányaként létrejött Nemzeti Kulturális Alap 30 éves fennállása alatt kiszámíthatóságot teremtett a kulturális életben, a támogatott pályázatok több tízezres köre az évek alatt olyan sikertörténetet írt, amelyről csak álmodni mertek az alapítók 1993-ban. Mindez köszönhető annak, hogy az elmúlt évtizedekben az NKA figyelemmel kísérte a társadalmi változásokat, reagálva azokra olyan támogatási struktúrát alakított ki, amely a kulturális programtámogatások fölötti döntésekbe a művészeti ágak legjelentősebb képviselőit is bevonta. A szakmai szervezetek és a művészek mellett pedig a kulturális igazgatást, valamint a Magyar Művészeti Akadémia tagjait szintén tömöríti grémiumaiban, ezzel biztosítva a konszenzust, a folytonosságot, valamint a források megfelelő elosztását. A támogatásokat tekintve, ha csak a tavalyi és idei évet nézzük számokban, igazán kiemelkedő eredményeket tudunk felmutatni. 2022-ben és 2023 első félévében összesen 7.990 pályázatot támogattunk, ezeknek az összköltsége meghaladta az 51 milliárd forintot. A nyertes pályázatok megvalósulásához az NKA eddig több mint 22 milliárd forinttal járult hozzá. 2023 II. félévben újabb 8.564 pályázat érkezett, így év végéig nagyságrendileg további 5,5 milliárd forint támogatás juthat el a pályázókhoz.

Ami pedig a felosztást illeti, a programkínálat tekintetében a főváros ugyan jelentős szívóerőt képvisel, azonban adatainkat megvizsgálva jól érzékelhető, hogy elképzeléseinknek megfelelően ezen sikerült változtatnunk a vidéki pályázok javára. Ennek köszönhetően a megvalósítás helyszíne szerint a pályázók támogatásának aránya az összes megítélt támogatáshoz viszonyítva a budapesti mára 38%, míg a vidéki 62% körül mozog. Ez markáns elmozdulás a Budapest-központú támogatásokhoz képest a vidéki és a határon túli projektek irányába, biztosítva ezzel a vidéki és a határon túli magyarok hagyományait, művészetét szélesebb körben való megismertetését. Ennek a lépésnek jelentős értékteremtő hozadéka van a magyar kulturális életben.

Az anyagi segítség mellett szakmai támogatást is kap egy sikeres pályázat?

A kulturális élet számos területén nyújt támogatást az Alap, legyen szó fesztiválról, koncertről, könyvről, kiállításról vagy éppen színházi előadásról, több tízezer művészeti produktum megszületésénél volt már jelen. És nemcsak a kulturális élet szervezői nyújtották be programpályázataikat az elmúlt 30 évben, az NKA alkotói pályázatai révén a művészeket egyéni ambícióik, ötleteik megvalósításához is hozzásegítette, ezzel lehetőséget teremtve a tehetségük kibontakoztatására. Mivel az Alap az alkotók és a kultúrát szervezők számára is segít leküzdeni az akadályokat, olyan szinergiák megszületésénél bábáskodott, amelyek nélkül nem lehetne ilyen gazdag a hazai kulturális élet. De nemcsak a művészek dolgoznak együtt, hanem az őket támogató intézmények is. Hiszen hiába az NKA bír a legnagyobb hagyománnyal a kultúrafinanszírozás területén, jó tudni, hogy nem vagyunk egyedül, és a támogatók egymás mellé állva, egymásra figyelve igyekeznek a kultúra értékeit közvetíteni.

Az már az év elején egyértelmű volt, hogy nehéz esztendő elé néz a kulturális terület. Hogyan látja a jelenlegi helyzetben a Nemzeti Kulturális Alap szerepét?

A Nemzeti Kulturális Alap vezetése elkötelezett az iránt, hogy jövőre a kihívások ellenére is a kultúra minden szegmensében biztosítsa az eddigi támogatási lehetőségeket. A kulturális élet az egész országhoz hasonlóan soha nem látott nehézségekkel kénytelen szembenézni, hiszen a szomszédunkban dúló háború, az energiaválság és az európai szankciós politika a kultúrafinanszírozásra is kifejti hatását, soha nem tapasztalt bizonytalanságot eredményez ezen a területen. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az NKA biztos támasza legyen a kultúra szereplőinek, így mindent megtegyen a nehézségek megoldása érdekében.

Idén jubilál az NKA, ezt hogyan ünneplik?

Az elmúlt 30 év alatt rengeteg művész és szakember dolgozott azon, hogy az NKA betöltse a neki szánt szerepet. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetünk a szervezet megerősítésére, az építkezésre azért, hogy a jövő közönsége számára is tudjunk kulturális projekteket támogatni, elérhetővé tenni. A jubileumi évforduló alkalmából a megemlékezés első eseményeként egykori, igen meghatározó elnökünk, Jankovics Marcell emlékének tiszteletére székházunk tűzfalát emlékfallá alakítottuk az általa alkotott animációs film főhősének, Fehérlófia alakjának művészi megjelenítésével. Az ünneplés szeptemberben egy háromnapos program-kavalkáddal folytatódott, melyek során az NKA által támogatott kulturális értékek sokszínűségének bemutatása, valamint a kultúra iránti elkötelezettség tudatosítása és erősítése volt a célunk. A közösségépítő programok az NKA valamennyi kollégiumának munkáját reprezentálták, hangsúlyozták az intézmény sokszínűségét, a kulturális élet támogatásában vállalt nélkülözhetetlen szerepét. Sikerült bemutatnunk a kisebb léptékben megvalósuló, de fontos kulturális hozzáadott értéket képviselő programokat is, amelyek témaválasztásukban vagy kivitelezési formájukban innovatívak és minden társadalmi réteget megszólítanak.

Jankovics Marcell kétszer volt az NKA elnöke és mindkétszer az általa alkotott életfa logó fémjelezte a szervezetet. Önnek is az első intézkedései között volt beemelni az életfát a köztudatba. Miért van jelentősége ennek?

Egyrészről Jankovics Marcell kulturális hagyatéka előtt is szerettünk volna tisztelegni, másrészről úgy gondolom az életfának szimbolikus jelentősége van. Ennek a több évszázados jelképnek a vallási, szellemi küldetése, filozófiája a mai embernek azt üzeni, hogy aki fát ültet, az bízik a jövőben, vagy másképp fogalmazva, aki fát ültet, a jövőt építi, távlatokban gondolkodik. Az NKA egykori elnöke, Jankovics Marcell a kultúrát hasonlította az életfához, amelyet ápolni kell, mert – véleményem szerint – a magyar kultúra a nemzet megmaradásának, vitalitása megőrzésének megkerülhetetlen alapköve.

Jankovics Marcell a címer megalkotásával az NKA szellemi küldetését is meghatározta, így kijelölte számunkra is azt az utat, amelyet követni érdemes kultúránk életben tartásához, felemeléséhez. Az életfa tehát a kultúra jövőjének és így az NKA missziójának is a jelképévé vált. Intézményünk egybeforrt ezzel az ősi jelképpel, és ezt a támogatáspolitikánk is tükrözi.

Miképpen támogatja az NKA, a hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok kultúrához való hozzáférését?

Az NKA 30 éves történetét megvizsgálva látható, hogy az egyik legnagyobb értéke és működésének vezérelve a szubszidiaritás, amit Csák János miniszter úr is prioritásként kezel, és amit a jövőben is meg kell őrizni. Ez pontosan azt jelenti, hogy nem a fővárosból és nem „fentről” kell megmondani, hogy vidéken és a határon túl hogyan műveljék a kultúrát, hanem továbbra is a helyi közösségeknek és a helyi kezdeményezéseknek kell teret adni, és ezekhez a közösségépítő kezdeményezésekhez – ha szükséges – segítséget adni. Az új ideiglenes kollégiumaink szakmai döntései nyomán is sok hiánypótló projekt indulhatott el. A Magyar Géniusz Programban több mint 100 projekt valósul meg, köztük 30-nál is több vidéki múzeum infrastrukturális fejlesztése a hozzá kapcsolódó kiállításokkal, további 26 új időszaki kiállítás is megrendezésre kerülhet, és szintén közel 40 különböző tudományos munka, kutatás, rendezvény és az ezeket bemutató kiadvány kapott zöld utat. A debreceni Déri Múzeumban, a Tokaji Múzeumban, a Kiskun Múzeumban, a Keceli Helytörténeti Gyűjteményben vagy a szegedi Móra Ferenc Múzeumban felújítások vagy új egység kialakítása történt, történik meg, hogy csak néhányat említsek.

Ez a vidéki múzeumok és programok soha nem látott nagyságú támogatását jelenti. A Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiuma Petőfi bicentenárium méltó megünneplését tűzte zászlajára, aminek folytán mintegy 480 projektet támogat országszerte az NKA. Köztük kiállítások, képzőművészeti alkotások, kutatások, múzeumpedagógiai foglalkozások, opera és egyéb zeneművek, színházi előadások, kiadványok stb., összesen közel 6 milliárd forint értékben. Kiemelném az 5-12 évfolyamos diákoknak szervezett tanulmányi kirándulásokat, a Petőfi kötetek megjelenését, a Dobó István Vármúzeum időszaki kiállítását, ahol egyébként több infrastrukturális fejlesztés is megvalósul, országosan és a határon túl is több Petőfi-szobor állítását, illetve felújítását és környezetének megújítását vagy éppen a Petőfi-busz ismeretterjesztő programját. Ugyancsak országszerte támogat könnyűzenei produkciókat, koncerteket és mentorprogramján keresztül magukat az alkotókat pályájuk sikeres elindításban a Hangfoglaló Program alig kevesebb, mint 600 nyertes pályázatán keresztül. Ismert és kevésbé ismert zenekarok, zenészek koncertjeit, turnéit, lemezeit élvezheti a közönség, valamint a könnyűzenei szcéna szereplőinek nemzetközi szakmai együttműködéseit támogatja a kollégium.

Évről-évre újabb kiemelt tematikák kerülnek az NKA fókuszába. Idén melyek ezek?

Ilyen például a már említett Petőfi-bicentenárium, a Veszprém – Európa Kulturális Fővárosa programjai; de a tavalyi évben meghirdetett idősklubokat vagy dedikáltan a roma hagyományokban gyökerező alkotóművészetet segítő projektek is sikerrel zajlanak a 2022. évi kollégiumi döntéseknek köszönhetően. A vidéki kulturális élet értékteremtő kezdeményezéseire az NKA is jelentős, eddig csaknem 740 millió forintot fordított a magyar kultúra bázisaiként számon tartott vidéki könyvtárak és múzeumok programjaira. A múzeumokat tekintve a Soproni Múzeumtól kezdve a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumon át számos városi kiállítótér munkáját segíti az Alap, míg a könyvtárak esetében például a mezőberényi, szolnoki vagy éppen balatonfüredi gyűjtemény is forráshoz jutott. Jelentős forráshoz segíti a kulturális élet szereplőit az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumának nyílt pályázati felhívása is a 2023. május 1. és december 31. közötti időszakban megvalósítandó programok, produkciók, azaz művészeti értéket létrehozó és bemutató kulturális fesztiválok támogatására. S rég várt elképzelés valósul meg, hiszen most év végén döntünk a jövő évi kulturális fesztiválok támogatásáról.

Az elmúlt napokban, hetekben vitát váltott ki a Szépírók Társaságát érintő kollégiumi döntés, mert a Társaság nehezményezte, hogy az „NKA megszüntette a támogatásukat”. Hogy történhetett ez meg?

Fontos leszögezni, hogy az NKA nem finanszírozza egyik kulturális szervezet működését sem, mert kifejezetten nem feladata és erre törvényi lehetősége sincsen. Kizárólag projekt alapú résztámogatásokat nyújtunk pályázatainkon keresztül a kulturális szervezeteknek, egyéni pályázóknak programjaik, alkotásaik megvalósítása céljából. Ezt jól tudja a Szépírók Társasága is, hisz régóta pályáznak az NKA-hoz. Az elmúlt 10 évben 52 pályázatukból 36-ot támogattunk és 16-ot elutasítottunk. Összesen 137,5 millió forint támogatást kaptak 2012 és 2023 között, amit a programjaik szervezésére fordíthattak. Az említett 14 elutasítás esetében nem került és a fentiek alapján nem is kerülhetett veszélybe a működésük, hiszen annak fedezetét saját vagy más forrásból kellett megoldaniuk eddig is.  Azt is érdemes figyelembe venni, hogy szakmai kollégiumaink éves szinten nagyságrendileg 13 ezer pályázatot bírálnak el, amelyből hozzávetőlegesen 6 ezret támogat. Az elutasított, nagyjából 7 ezer pályázatot képviselő szervezet viszont ezek után is teszi tovább dolgát, talán kisebb büdzséből, de szerencsés esetben megvalósítja elképzelt programjait.

Az NKA szakmai kollégiumai általában többségi döntéseket hoznak, amelyeket hosszas viták előznek meg. A Szépirodalom Kollégiumának most kifogásolt döntése is így született, a végeredmény rögzítése előtt hosszasan vitatkoztak a tagok. A többségi döntés végeredménye végül az elutasítás lett, és ez került be a jegyzőkönyvbe is. A konkrét pályázati felhívásra 187 db pályázat érkezett, amelyből 76 részesült támogatásban, 111-et elutasított a kuratórium. Röviden tehát semmi rendkívüli nem történt a mostani döntés során, mert ha nyertek volna a támogatásból, az csak is a programjaik részbeni finanszírozását tette volna lehetővé, a működéssel összefüggő egyéb kiadásaikat nem.

Miként látja az NKA jövőjét, és az intézmény életében a saját feladatát?

Ami a feladatomat illeti, a kedvenc idézetem jut eszembe A Gyűrűk Urából, amikor Gandalf mester Frodóhoz így szól: „Nem örülsz neki, hogy ebben az időben kell élned – én se örülök. De azt nem tudjuk eldönteni, hogy mikor élünk, mi csak azt tudjuk eldönteni, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk.” Talán nem véletlenül fogott meg ez a mondat. 2006-ban, egy gazdasági válság idején választottak meg Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé, akkor ott forráshiánnyal kellett megküzdeni. Sikerült azonban hitel nélkül úgy átalakítani a költségvetést, hogy nem csak elkerültük a működésképtelenséget, hanem még fejlesztéseket is el tudtunk indítani.

2020-ban frissen megválasztott NKA alelnökként a Coviddal és hatásaival, majd a háborús helyzettel szembesültem. Nem nehéz észrevenni az életemben ezt a párhuzamot, és talán az sem véletlen, hogy a sors ilyen kihívásokkal állít szembe. A feladatom itt is elsősorban csakúgy, mint polgármesterként, az eddigi források megtartása és lehetőség szerinti növelése, hogy nehezebb körülmények között is biztosíthassuk a kulturális projektek finanszírozását. Ennek eredménye és elismerése a megvalósuló projektek növekvő számában válik láthatóvá. Fontosnak érzem azt is, hogy az NKA alapja legyen egy erős és ellenálló nemzeti kulturrendszernek. Szerencsés vagyok abból a szempontból, hogy remek szakértőkkel vagyok körbevéve, mind a Bizottság, mind a Kollégiumok vezetői és tagjai olyan elismert szakemberek, akik pontosan látják, hogy milyen körülmények között kell megteremtenünk a kulturális projektek anyagi fedezetét, finanszírozását és ehhez maximális segítséget nyújtanak.

Az NKA egy állami mecenatúra, és mint ilyen kulturális projektekhez ad forrást oly módon, hogy pályázatai révén résztámogatást nyerhetnek a pályázók a megvalósítani kívánt projektekhez. Ez egy olyan modell, amelyhez az üzleti és magán mecenatúra is könnyedén kapcsolódhatna, az NKA pedig, mint erre a legalkalmasabb és legjelentősebb kulturális finanszírozó szervezet ernyőként össze tudná fogni az állami és az üzleti mecenatúrát, annak érdekében, hogy tovább gazdagítsa a nemzeti identitásunk alapját, a magyar kultúrát. A jövőt illetően tehát egy olyan NKA kialakítását tűztük ki célul, ami jövőorientált, rugalmas, kreatív ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja, hogy a megújulás mellett ne veszítse szem elől a megőrzés kultúrájának szellemét sem. Az NKA-t olyan érdemi szereplővé kívánjuk tenni és gazdaságilag is meghatározó tényezővé emelni, mely valóban gyarapítani tudja a hazánkban létrejövő kulturális értékek körét. Fontosnak tartom az intézmény Fekete György által megfogalmazott célját mindig szem előtt tartani: „A Kulturális Alappal azokat a művészeti tevékenységeket kell finanszírozni, amelyek nélkül szegényebb volna a magyar kultúra, de erre a finanszírozásra senki nem képes.

Az interjú a deszkavizio.hu oldalon jelent meg.