A Gyulai Pál u. 13. Gottgeb Antal építőmester egykori otthona, később, rövid ideig Krúdy Gyula lakhelye, a Vadász és Versenylap szerkesztősége közel 20 éve a Nemzeti Kulturális Alap székhelye.

Gottgeb Antal (1816 – 1883) építőmester és tervező életműve – már az alapján is, amit tudunk róla óriási, de – még jórészt feltáratlan.

Az 1800-as évek közepétől építőmesterként találkozni a nevével, Hild Józseffel, majd Ybl Miklóssal többször is együttműködött, ő építette fel például az Ybl tervezte Pesti Hazai Első Takarékpénztárat a Károlyi utca sarkán. Gottgeb Hild Józseffel, Pest város építőmesterével együtt tervezte és építette a négyemeletes, több belsőudvaros, szecessziós-késő eklektikus épületpárt, a Gerbaud-házat 1858-ban, mely azóta is ikonikus épület a Vörösmarty téren.

Gottgeb Antal ez után önálló tervezőként és kivitelezőként Pesten nagy számban épített lakóházakat klasszicista, majd historizáló neoreneszánsz stílusban.

Ifj. gr. Almássy Kálmán 1877-ben Gottgeb Antalt bízta meg palota tervezésére és megépítésére a Múzeum utca és az Ötpacsirta utca sarkán álló telekre, akinek ez volt az utolsó teljes egészében hozzá köthető munkája. Gottgeb 1877. március 20-án nyújtotta be a terveket, és 1878. május elsején már a használatbavételi engedélyt is kiadták az elkészült épületre. Az épület a második világháború végéig az Almássy grófok tulajdonában állt, majd a kisajátítás után 1948-ban az Építéstudományi Központ kapta meg, és 1954 őszétől a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza. Az épület eredeti belső berendezése szétszóródott, elpusztult, de maga az épület csaknem változatlanul maradt fenn a mai napig.

Gottgeb Antal tervezte és építette a Nemzeti Kulturális Alap székházát is a Gyulai Pál, korábban Gyöngytyúk utcában. Gyulai Pál, akiről 1912-ben elnevezték a Gyöngytyúk utcát ugyan nem ebben az utcában lakott, hanem a Sándor főherceg, ma Bródy Sándor utcában. Gottgeb saját maga számára lakóháznak építette az akkor, 1870-ben a Gyöngytyúk és a Kőfaragó utca sarkán álló telekre a kétemeletes, háromtengelyes ferdén levágott sarokkrizalitos épületet, mely az építőmester halála után sokáig bérházként működött.

Bizonyítja ezt az is, hogy a 18 évesen Pestre költöző Krúdy Gyula első otthona is ebben a házban lévő hónapos szoba volt, melyet egy szabómestertől bérelt. Az épületben működött a Vadász és Versenylap szerkesztősége is, melyet Krúdy még a szülői házból ismert. Az épületet és környékét több művében is megemlíti, mint például az Asszonyságok című novellájában: „Hőskora volt ez életemnek, (…) holott nem ismertem senkit a városban, aki eljárogatott volna kis szobámba éjszakánként a Gyöngytyúk utcába, ágyam szélére ült volna, megsimogatott volna, és ezért jutalmul írói dicsőségemet kérné.” De az 1922-ben írt Hét bagoly című regényének főhőse Józsiás is a Gyöngytyúk utcai hónapos szoba lakója, és Krúdy Józsefváros című elbeszélésének főhőse: „Achill a Gyöngytyúk utcában vett kvártélyt, miután ennek az utcának a neve már akkor megtetszett neki, midőn azt először megpillantotta a Vadászlapon,amelyet atyja, előkelőség szempontjából, hetenkint végigolvasott…”

„A Gyöngytyúk utcából a Zerge utcába költöztem (…) csupán a regényesség kedvéért mintegy a halott Benedek Aladár, de még inkább a régebben halott Szendrey Júlia tiszteletére, és néha még manapság, annyi kiábrándultság után is azt hiszem, hogy abban a szobában laktam, amelyben Petőfiné.” – írja Vallomás című írásában. A Zerge utca, ma Horánszky utca, s érdekes módon Krúdy ott is a 13-as szám alatti házban lakott „Petőfiné szobájában”, s talán nem is olyan különleges módon azt a házat is Gottgeb Antal építette, s talán azért mondhatjuk, hogy nem is különleges ez az egybeesés, mert Gottgeb Józsefvárosban sok-sok házat tervezett és/vagy épített, így a palotanegyed hangulatát meghatározó építészek közé sorolhatjuk Hild Józseffel és Ybl Miklóssal egyetemben.

A Gyulai Pál utca 13. idestova húsz éve a Nemzeti Kulturális Alapnak ad otthont, s bár nincs Vadászlap szerkesztőség, nincs lóverseny fogadóiroda ma már az épületben, Krúdy Gyula és Gottgeb Antal emléktáblája méltó helyen áll a Nemzeti Kulturális Alap kapujában.