A summások élete, a sötét erdő rejtélye és a fekete király vára is megelevenedik a keszthelyi Balaton Múzeum legújabb kiállításán


A Magyar Géniusz Program keretében a keszthelyi Balaton Múzeumban nyílt kiállítás „Igaz vót ám – Egy vállusi summás asszony mesevilága” címmel. Az időszaki tárlat életre keltésével a Géniusz Program egy mérföldkőhöz érkezett, ugyanis ez az első megvalósult kiállítása, amelyet mintegy száz további követ majd a jövő év végéig. A kiállítást Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke nyitotta meg.

„Magam is támogatója vagyok annak, hogy e környék, illetve az itt élők a kulturális, gasztronómiai és népi hagyományok talaján állva újradefiniálják a Balaton négy évszakos szerepét. A Magyar Géniusz Program keretében, a Balatoni Múzeum itt látható időszaki kiállításának megvalósulása egy fontos lépés e célhoz vezető úton. A Múzeumok Éjszakája óta már betekintést nyerhettek „Egy vállusi summás asszony mesevilágába”, most pedig rajtunk a sor, hogy e különleges kiállítás történetei által sajátos utazásra induljunk.”- fogalmazott bús Balázs a köszöntőjében.

Dr. Csapláros Andrea, az MVMSZ elnöke, Bús Balázs, az NKA alelnöke, Dr. Végh Katalin, az MVMSZ ügyvezetője

Az alelnök kiemelte, hogy „nagyon fontos volt a tavalyi évben, amikor a kormányzat pluszforrásokat biztosított az NKA-nak, hogy projekteket indítsunk el, amik talán idáig nem kaptak olyan nagy figyelmet. És ebből a szempontból nagyon fontos volt, hogy a vidéki múzeumok kiállításait, épületeit jóval nagyobb mértékben tudjuk segíteni, mint ahogy eddig. Ez volt Demeter Szilárd igazgató úrnak is az elképzelése.”

A Magyar Géniusz Program gazdái szerint, a program egy olyan nagyszabású pályázati lehetőséget kínál a vidéki muzeális intézmények számára, amely anyagi támogatást nyújtva állandó és időszaki tárlatok létrehozását, valamint tudományos kutatások végzését is lehetővé teszi. A 25 millió forintos támogatásból megvalósuló kiállítás célja (mely összegből később még egy, a tárlathoz kapcsolódó játszótér is létrejön), hogy élményközpontú módszerrel mutassa be a kulturális identitás egyik jellegzetes néprajzi értékét, a népmesét. A népmese, mint folklórműfaj különlegessége, hogy egyszerre kollektív és egyéni alkotás is. A szájhagyomány útján terjedő történetek a mesemondás pillanatában egyéni megnyilvánulások, mégis szoros interakcióban a közönséggel formálódnak és öröklődnek tovább. Olyan kollektív lélektani tükör, ami nem csak szórakoztat, hanem csoportösszetartó erővel is bírhat.

A Balatoni Múzeum adattára őrzi egykori néprajzkutatónk, dr. Petánovics Katalin által az 1970-es években Válluson gyűjtött népmese anyagot Benke Jenőné Teréziától. A ritka anyagot a muzeológia eszközeivel és a népmeséken keresztül dolgozta fel Molnár Csenge néprajzos muzeológus és egy izgalmas tárlat keretében mutatja be a múzeum. A tervezők arra törekedtek, hogy a folklóremlék a keszthelyi és környékbeli hagyományokat éltető alkotók által újra életre keljen, ezáltal a tárlat kifejezi az élő népművészet értékét és a tovább örökítés fontosságát is. – írják közleményükben.

A tárlat három teremből áll, amelyből az első a summások társadalmi csoportját mutatja be a látogatónak. A második terem a Sötét Erdő, ahol félhomály fogad bennünket, mert itt nem elsősorban a látásunkra, hanem a hallásunkra van szükség. Elhangzanak a mesemondó asszony legszebb történetei és miközben hallgatjuk a meséket, megtekinthetjük a róluk készült fafaragott alkotásokat is. A helyiség többfunkciós, mert lehetőség van benne az élőszavas mesemondásra, továbbá mese és drámapedagógiai foglalkozások megtartására is. A Sötét Erdő funkciója, hogy a Látogatót megérintse a mese és ha innen tovább lép, akkor egy képzeletbeli mesevilágba induljon tovább. A summásasszony meséi között egyik tipikus műfaj a varázsmese. A harmadik terem ezt dolgozza fel, aminek célja, hogy a látogató bevonódjon a mesék világába és a részévé váljon annak. – árulta el Molnár Csenge, a kiállítás kurátora.

Kevés olyan kiállítás van, ami átkötést képez a múlt és a jelen értékteremtő munkája között az által, hogy bevonja a helyi alkotóközösséget, mint a kiállítást formáló társszerzőket. Ismerve az archívumi anyagot, a kurátor felkérte a Keszthelyen és környékén tevékenykedő helyi identitást őrző és erősítő népművészeket arra, hogy vegyenek részt a tárlat megvalósításában.

A kiállítást elsősorban gyermekes családoknak ajánljuk, de a felnőttek számára is sok érdekességet tartogat.

A kiállítás 2024. január 31-ig látogatható, mely időtartam alatt számos kísérőprogram, múzeumpedagógiai foglalkozás is várja az érdeklődőket.