Külső megjelenésében és tartalmában is igen színvonalas könyvet adott ki a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. és a Méry Ratio Kiadó a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával.

Az Ismeretlen Uránia című könyv hiánypótló kiadás az Uránia épületének történetéről és arról a kulturális, szellemi működésről, melynek ez az épület immár több mint 120 éve helyet ad. A kötet szerkesztése Buglya Zsófia munkája, aki válogatta a könyv képanyagát és a tanulmányokat, melyeket maga lektorált.

Rimanóczy Kálmán 1888-ban vásárolta meg az akkor még Kerepesi út 21. számú telket, és 1896-ban adták át a Schmall Henrik tervei alapján elkészült épületet. Schmall Henrik Ybl Miklós munkatársaként dolgozott másfél évtizeden keresztül, s nem sokkal korábban Ybl alkalmazottjaként volt az 1884-ben átadott Operaház helyszíni építésvezetője. Az Uránia építészeti stílusa magán viselte a mór, a korai neoreneszánsz és a quattrocento velencei palazzóinak megoldásait is.

Az eleinte mulatóként működő házhoz illett ez a sokszínűség, a keleties hangulat, de az Oroszi Caprice mulató nem ért meg hosszú időt, 1899-ben az akkor alakult Uránia Magyar Tudományos Színház Egylet bérelte ki az épületet, hogy ismeretterjesztő előadásainak helyet biztosítson. Az ismeretterjesztő előadások kiegészítéseként, már vetítettek mozgóképet, de az első magyar filmet 1901. 04. 30-án mutatták be, Pekár Gyula A táncz című mozgófényképét.

A kötetben olvasható tanulmányok tárgyalják az épület elkészültének, és az Alhambra-stílus európai rokon épületeinek bemutatását, az Oroszi Caprice, a mulató történetét, az Uránia Tudományos Színház és a magyar némafilm történetét, és a Nemzeti Filmszínházzá válás, valamint a teljes körű felújítás eseményeit is.

A rendkívül érdekes korabeli fotográfiákon és plakátokon túl, erősítheti az olvasóban a helyszín szellemét, ha megtudja, hogy az Urániában volt először látható jónéhány magyar némafilm is, melyek a magyar irodalom kiemelkedő alkotásait dolgozták fel, mint például: Babits Mihály: A gólyakalifa. Regény. Filmre tette Karinthy Frigyes. (Uránia, 1917. X. 13.) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Ifjúsági regény. Filmre tette Incze Sándor. (Uránia, 1917. XII. 17.) Petőfi Sándor: Az apostol. Költemény. Filmre tette Acél Pál. (Uránia, 1916. III. 27.) De ebben az épületben vetítette első filmjeit Korda Sándor is, köztük A fekete tulipán című Dumas regényből készült rendezését 1920-ban. Ő nem sokkal később az angol filmipar megteremtője lett, és Sir Alexander Kordaként fejezte be munkásságát.

A kötet tanulmányok, interjúk, irodalmi szövegrészletek (Karinthy Frigyes és Nagy Endre), visszaemlékezések, korabeli újságcikkek és rengeteg fotó, építészeti tervrajz, látványterv, plakát, képeslap segítségével idézi meg az elmúlt több, mint százhúsz évet.

Az ismeretlen Uránia – fejezetek egy filmszínház történetéből című könyv olyan kötet, amely nem hiányozhat a magyar filmet szerető ember könyvespolcáról.

Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből

Szerkesztette: Buglya Zsófia

Kiadja a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. és a Méry Ratio Kiadó;

a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatja a kötet angol nyelvű megjelenését is.