A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára

A kalandozások kora a X. század első felében a honfoglalás utáni időszak jellemzője volt a magyar történelemben, s főleg Európa nyugati területeit vette célba, bár déli és keleti irányú hadjáratokat is magában foglalt.

A nyugati irányú hadjáratok elsősorban itáliai, francia, német és egy esetben hispániai mór területre jutottak el a honfoglalás és 955 közötti több, mint fél évszázad alatt. A portyák célja Bácsatyai Dániel könyvében megerősítésre kerül, egyszerre, illetve külön-külön hármas célt fedtek. Egyrészt zsákmányszerzés és foglyok gyűjtése váltságdíj reményében, másrészt zsoldosként különböző egymással hadban álló uralkodók hívták a magyarokat segítségül fizetségért és zsákmányért, harmadrészt az önálló magyar csapatok katonai stratégiai célból a legyőzöttektől rendszeres adót szedtek, ami a kárpát-medencei gazdasági és politikai hatalom megerősítését szolgálta.

Mindezt a magyarok Európában még ismeretlen sajátos harcmodora biztosította, melyet kiismerni hosszú évtizedek alatt tudott csak az európai hadászat. Ennek következtében a kalandozó magyarok fenyegetésére reagált német területeken például I. (Madarász) Henrik híres várépítési rendelete, amely lehetővé tette a hatékony védekezést, s e fenyegetésnek vetett véget I. Ottó 955-ös augsburgi győzelme, amelyet a középkori német nagyhatalom születésnapjaként tartanak számon, a magyarok pedig a kalandozások korának befejezéseként.

Bácsatyai Dániel doktori disszertációját alapul vévő könyvében a X. századi európai források feldolgozására vállalkozott, melynek során megvizsgálta az egykorú évkönyveket, nekrologiumokat (rendek, gyülekezetek gyászjelentései), történeti elbeszéléseket, okleveleket és hagiográfiai (szentek életét bemutató) műveket. Ezáltal lényegében egy forrástani kézikönyvet állított össze, amely a kortárs kútfőket dolgozza fel, lehetőséget adva az értelmezések pontosításához. Maga is alapos vizsgálatnak veti alá az egykorú híradásokat önállóan fenntartó beszámolókat, melyek alapján igyekezett az ellentmondásos kronológiákat alkotóelemeikre bontva egy valóban megbízható időrendet összeállítani.

A könyv külön fejezetben tárgyalja a burgundiai kalandozások nyomait a francia forrásokban, a Karoling szövetség kérdéseit a kortárs germán és bajorországi évkönyvekben, nekrologikumokban, oklevelekben, az itáliai diplomatikai forrásokat és okleveleket, s részletesen bemutatja és elemzi a kútfőket, ami lehetőséget ad számára az értelmezések pontosításához és új értelmezések megállapításához.

Bácsatyai Dániel A kalandozó hadjáratok nyugati kútfői

Kiadó: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára

Felelős szerkesztő: Kincses Katalin Mária, Lektorálta: Veszprémy László

A kiadvány a NEMZETI KULTURÁLIS ALAP támogatásával jelent meg.