A Khamoro Cigány Tánc Egyesület az archaikus cigánytáncért

A Khamoro Cigány Táncegyüttes 2002-ben alakult meg a világhírű Kalyi Jag együttes táncosainak vezetésével. Létrejöttének alapvető célkitűzései között szerepel a magyarországi cigány kultúra letisztult, archaikus zenei- és tánckultúrájának bemutatása és tanítása, melyet már évek óta sikerrel képvisel itthon és külföldön egyaránt. A Khamoro Cigány Táncegyüttes vezetője Farkas Zsolt 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét, a kulturális életben folytatott kiemelten magas színvonalú tevékenységért.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Csoóri Sándor Program keretében támogatja 2024-ben 2,5 milliárd forinttal a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségeket.

A Khamoro Táncegyüttes évtizedek óta igyekszik az autentikus cigány kultúrát megőrizni, és eljuttatni a legkisebb falvakba is. Tevékenységükkel több ezer cigány és nem cigány gyermeket is elérnek. Kiemelten fontosnak tartják, hogy már óvodás korban találkozzanak a gyerekekkel. Farkas Zsolt, az együttes vezetője gondolatai mutatják, milyen fontos tevékenységet folytatnak:

„Nagyon régóta foglalkozom tánccal. Dr. Balázs Gusztáv nevét meg kell, említsem mindenképpen, aki a nagyanyám édestestvére, és a disszertációját a nagyecsedi cigánytáncokból írta. Azokban a gyűjtésekben, amiket Martin György Nagyecseden készített benne van az én rokonságom. Ezért is indultam ki abból, hogy a legarchaikusabb cigánytáncokat éltetni kell.

Magyarok vagyunk, de azon belül cigányok vagyunk, és büszkének kéne lenni erre, és úgy is kellene viselkedni. Cigánynak kell lenni!

Azt veszem észre, hogy nagyon rossz helyzet van, a mulatós zene alányomja az autentikus cigányzenét, mert ezt látják a médiában, ahol zömében olyan cigány származású emberek vannak, akiknek bohóckodniuk kell. Olyan stílust kell képviselniük, hogy eladható legyen. Nem jönnek már olyan zenék, mint az 1970-es 80-as években, a táncosok is rá vannak kényszerítve, hogy mulatós zenére táncoljanak.

A cigányok sem ismerik a saját kultúrájukat, a saját cigányságukat. Megdöbbenve tapasztalom, hogy nem tudják, nem értik és nem is ismerik az autentikus cigánytáncot és zenét.

A gyerekek érzik, hogy foglalkozunk velük, és szeretjük őket. Az óvodások az a korosztály, akik a legfogékonyabbak mindenre, főleg a zene és a tánc és a ritmusok terén. Ha már óvodás korban jelen van az életükben a cigány kultúra, a cigány népzene és tánc, akkor az identitásukat is erősíti valamilyen szinten. Legalább 4-5 évig el kellene, hogy kísérje őket, de a legjobb lenne, ha általános iskolás koruk végéig, nyolcadikig. Széllel szemben megyünk azzal, amit képviselünk, nagy küzdelem, de akkor is kitartok, és a jóisten áldásával mindig létrejön valami.

Ezért is nélkülözhetetlen a Khamoro együttes számára a Csoóri Sándor Program, mert figyeli és támogatja a munkánkat.”

A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Csoóri Sándor Program keretében 2024-ben 2,5 milliárd forinttal támogatja a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségeket.