Csűrdöngölőt a Pajtába! – A PajtaKult projekt


Fantasztikus épület a pajta! Óriási tér, magasság, terület, bármerre járhatsz Magyarországon, a Kárpát-medencében, német-alföldön a falvakban találsz ilyen épületet, hisz a mindennapi élethez tartozott, mint a disznóól vagy a tyúkketrec. Csak míg ez utóbbi kettőben nem fér el az ember, a pajtában vagy csűrben igen is elfér. A hatalmas pajták, csűrépületek cséplőhelyek voltak, döngölt föld, szellőzési lehetőség, esetleg szénapadlással. A csűrdöngölő tánc a kaláka egyik fajta munkatánca, amelynek rendeltetése, az új csűr földes padlóját előkészítendő a cséplésre tánccal keményre döngöljék a kalákába összehívott férfiak. De a parasztlakodalmakat is sokszor a pajtában/csűrben tartották, alátámasztja ezt id. Pieter Bruegel Parasztlakodalom című festménye 1568-ból, vagy ifjabb Pieter Brueghel: Lakodalmi tánc a csűrben című 1620-ban született képe.

A pajta megszületése óta a betakarítás, az aratás, a magok kinyerésének helyszíne csépléssel, s egyben az együttlét kultúrájának valóságos helyszíne is, az értékek kiválásának helyszíne.

Nem véletlenül találták meg korábban már a cséplés gépesítése óta, raktárként használt, vagy üresen álló csűröket a kulturális szolgáltatások, melyek tovább viszik a pajta kulturális viszonylatait táncházzal, kiállítással és egyéb kulturális tartalmak megosztásával.

Hogy mennyire népszerű kulturális helyszín a pajta, mutatja, hogy majd félszáz működik szerte a Kárpát-medencében, mutatja a kultúraelfogadás szellemét megtaláló Szarvas József viszáki Kaszás Attila Pajtaszínház és Galériája, valamint Tündérkertje, mely őshonos gyümölcsfák megmentésére szerveződött projektje. 

A Fonó ügyvezetője Horváth László ötletgazdaként és a projekt vezetőjeként arra vállalkozott, hogy összefogja és kiteljesíti azokat a kulturális lehetőségeket, melyeket PajtaKult keretén belül a zene, a tánc az építészet és a gasztronómia együttes megjelenése adhat.

A kultúrateremtés- és elfogadás szellemisége mellé állt oda a Nemzeti Kulturális Alap, amikor támogatásáról biztosította a projektet, a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint szakmai partnerként pedig a Szentendrei Skanzen és a Hagyományok Háza együttműködésével.

Nyitókép: Viszáki Pajtaszínház