Az NKA Örökségvédelem Kollégiuma pályázatán elnyert támogatásból tavaly áprilisban kezdődtek meg a Somogy megyei Berzence vár feltárási munkálatai, miután egy löszfal leomlás következtében a vár romjai kerültek a felszínre. A Rippl-Rónai Múzeum munkatársai az ásatások közben nagyon értékes későközépkori leletekre bukkantak.

Berzence várának maradványai a település belterületén lévő dombon rejtőznek. A falu fölött álló várat 1406-ban Zsigmond király oklevele említette először, ekkor adta a király Berzenczei Lóránd fia Györgynek új adományul szolgálataiért az őseitõl örökölt Berzencze várát és birtokát. 1566-ban a törökök Szigetvár eleste után azonnal megszállták. Később, 1664-ben, Zrínyi Miklós téli hadjárata során felszabadították, de jelentőségét vesztette, lassan pusztulásnak indult.

A várból mára már csak egy kerek alakú, tégla falú torony maradványai és az egykori vizesárok nyomai látszanak.

A korábban építkezésekkel sértett domb falából az elmúlt évtizedekben többször is leszakadt egy-egy darab, amely során egybefüggő falszakaszok váltak láthatóvá, illetve a semmisültek meg. – derül ki a Rippl-Rónai Múzeum pályázati anyagából. Mint írták, egy teljes feltárást követő részleges műemléki helyreállítás után a romkert turisztikai célokra kiválóan hasznosítható lenne hiszen a település központjában egy kiemelkedő ponton található.

Molnár István régész a mult-kor.hu portálnak arról számolt be az ásatások kapcsán, hogy a múzeum alkalmanként három-öt régésze öt munkás segítségével a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatán nyert kétmillió és a helyi önkormányzat egymillió forintos támogatásának köszönhetően a vár déli falainál és bástyájánál dolgozik.

A lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a falakból sok megmaradt, látható azonban az is, hogy a várban többször tűz pusztított. A régész úgy véli, a vár látványos lenne, ha sikerülne egyszer helyreállítani és bemutathatóvá tenni.

A régészeti munka mindig meglepetésekben gazdag és így van ez a mostani munkálatok esetében is. A szokatlanul gazdag lelőhelyen különböző kerámiák, három szakállas puska, egy kard és egy Árpád-kori növényi mintás oszlopfő mellett ezüst- és aranypénzek is előkerültek.

A régész szerint a pénzek valamilyen hadi cselekményhez köthetően meghalt, a várfal tövében mélyen, a földben eltemetett négy ember egyikének erszényében lehettek. Hozzátette, hogy az arany pénzek közül van olyan amelyik I. Mátyás (1458-1490) és Albert (1437-1439) valamint II. Ulászló (1490-1516) király uralkodásának idejében készült.

A régész érdekesnek nevezte, hogy a pénzek a halottnál maradhattak. Ebből arra következtet a szakember, hogy az erszényt az elhunyt ruhája elrejtette az őt eltemetők szemei elől. Hozzátette, hogy bízik benne, hogy a tárgyak restaurálásával fény derül arra, hogy a négy ember milyen körülmények között halhatott. – olvasható a mult-kor.hu oldalán.

Molnár István jelezte, hogy az ásatást ugyan hamarosan befejezik, de később szeretnék folytatni. A szükséges forrásért újra pályáznak a NKA-nál és élvezik az önkormányzat támogatását.