Szakál Norbert harminc éve aktív tagja a magyar zenei, első sorban jazz zenei szcénának. Klasszikus és jazz zenei előképzettsége, az elmúlt évtizedekben történt több száz élő fellépése, számos zenei anyagon történt közreműködése jelzi munkásságát. Önálló zenei anyagának – az Eszter kertje című lemez – elkészítésében és előadásában közreműködnek a Szakáll Norbert Quartet tagjai: Oláh Krisztián zongora, Serei Dániel dob, Nyakas Krisztián basszusgitár, Szakáll Norbert gitár. A szerző egyben a Parker Jazz Club alapítója és üzemeltetője. A Balatonfüreden 2019 márciusa működő Parker Jazz Club a kezdetek óta a hazai, illetve néhány esetben nemzetközi jazz előadóknak, zenekaroknak nyújt vidéki bemutatkozási lehetőséget. A Balaton északi partjának egyetlen élő jazz zenés klubja fontosnak tartja, hogy a jellemzően fővárosban élő és dolgozó kiváló muzsikusok megismerkedhessenek a régióban élő jazzkedvelő közönséggel, ezáltal is népszerűsítve a műfajt. A lemez elkészítését és a Parker Jazz Clubot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja

Mikor alakult a Szakáll Norbert Quartet?

A mostani felállásban nem régi formáció, 2021-ben alakult.

Az Eszter kertje több évtizedes pályafutása során az első önálló lemeze. Miért most került rá sor?

Néhány kompozíció erről a lemezről már sok évvel ezelőtt született, játszottuk is, felvételek is születtek. Több formációban játszottam korábban is, és azokba a műsorokba beillesztve játszottunk egy-egy darabot. Most ért meg az idő arra, hogy szerettem volna egy olyan albumot, amelyen csak az én szerzeményeim szerepelnek. És az is fontos, hogy most találtam meg azokat a zenészeket, akik a legmegfelelőbb társak, és most teremtődött meg a lehetősége, hogy ennek a zenei anyagnak a megjelenése létrejöhessen.

Kaptak-e visszajelzéseket a szakmától?

Néhány lemezkritika megjelent, és zenészkollégáktól is kaptunk pozitív visszajelzéseket, amit fontosnak tartok, és nagyon örülünk neki. Ez nyilván nemcsak a lemezanyag összeállításának, a szerzeményeknek köszönhető, hanem jelentős része van ebben annak is, kik azok, akik a lemezen játszanak. Az ő hozzáadott értékük növeli a produkció értékét. Ez erőt és biztatást adott arra, is hogy folytatni szeretnénk a közös munkát, formálódik már a következő közös zenei anyag is, de most azon dolgozunk, hogy a jelenlegi lemezt minél több helyen be tudjuk mutatni.

Milyen irányzatba sorolható a jazzen belül játékuk?

Vannak mainstream zenei hatások, világzenei hatások, van egy kevés latin felhang is benne alkalmanként, de mi arra törekedtünk, hogy amellett, hogy szakmailag vállalható kompozíciók szülessenek, a közönség is könnyen be tudja fogadni. A szakmai visszajelzésekből és a közönség reakcióiból is azt érezzük, hogy egy viszonylag magas színvonalú anyagot sikerült létrehoznunk.

A Székely szvit című szerzemény Bartók Bélát idézi meg, hogy kapcsolódik Bartók zenéje a jazzhez?

A jazzben nagyon sok Bartók feldolgozással lehet találkozni, vannak előadók, akik teljes lemezt szentelnek neki. Bartók Béla szerzeményei már-már tartalmaznak olyan elemeket, amiket ma a kortárs jazz kategóriába tartozónak ismerünk. Az ő zenéje nagyon sok mindenkit inspirál. A Székely szvit az Este a székelyeknél című népdalkompozíciójának hatására készült. 

Szabó Gábor gitárost is megidézi egy kompozícióban, találkozott-e vele személyesen?

Nagyon nagy szívfájdalmam, hogy annak ellenére, hogy én már nem vagyok fiatalember, és annak idején már a jazz-zel is foglalkoztam, nem hallhattam-láthattam élőben zenélni. Ezzel szemben a mai napig nagyon sokat zenét hallgatok tőle, az ő zenei világa a közép-kelet-európai gyökerekből és a magyar népzenéből indul, ami keveredett az amerikai folklórzenével, a latin hatásokkal, ezáltal egy olyan egyedi és rendkívül izgalmas zenei világot hozott létre, amire a világ is fölfigyelt, és a legjobb gitárosok, legjobb zenészek között tartották sokáig számon az Egyesült Államokban.

Voltak más példaképei is?

Egy gitáros zenész alapvetően gitárosokat hallgat, de John Coltrent, Charlie Parkert, Miles Davist, Herbie Hanckokot, Chic Coreát egy jazz-zenész sem hagyhatja figyelmen kívül. A gitárosok közül – mert azért főleg őket hallgatom -, a legnagyobb hatással Pat Matheny muzsikája volt, aki alapvetően határozta meg zenei gondolkodásomat. John Scofield, illetve Bill Frisell, aki nemrég Magyarországon járt szintén nagy kedvencem, de nagyon sokan a fiatalabb gitáros generációból is hatással vannak rám: Jonathan Kreisberg Kurt Rosenwinkel, Julian Lage, Chico Pinheiro. Nagyon sokat hallgatom őket, és mind hatással voltak a zenei világom kialakulására.

Miért Balatonüreden alapította meg a Parker Jazz Clubot, és miért Parker?

A Charlie Parker iránti tiszteletből lett Parker klub. Én szegedi származású vagyok, de balatonfüredi lakos voltam húsz évig, ahol bekerültem a kulturális életbe, zenei eseményeket és fesztiválokat szerveztem, játszottam is sokat, és egy idő után úgy gondoltam, Balatonfüreden helye és létjogosultsága van egy állandó jazzklubnak. Nem mondom azt, hogy egyszerű működtetni, mert a jazz sajnos továbbra is – sőt egyre inkább – rétegműfajnak számít, és most már nemcsak Magyarországon, Európában, hanem már az Egyesült Államokban is nagyon nehéz ezzel a zenével érvényesülni. De van egy lelkes törzsközönségünk, és igyekszünk újakat is bevonzani, nem könnyű, de most már ötödik éve üzemeltetjük nagy örömmel.

Dörgicsén él, és a borokat is megidézi Late Harvest című szerzeményében, fogyasztó vagy termelő is?

Többször adódott lehetőség, hogy termelővé is előlépjek, ez a lehetőség most is fönnáll, de a szőlőművelés, borkészítés teljes embert kívánó feladat, amit nem merek és nem is tudok bevállalni a zenélés mellett. A bor viszont nagyon régóta központi szerepet foglal el az életemben, nemcsak fogyasztóként, de hivatásszerűen foglalkozom vele, jelen pillanatban is van egy borkereskedése a családnak, és én sokáig dolgoztam somelier-ként kiegészítve a zenészi tevékenységemet. Valóban három éve Dörgicsén élek, és a dörgicsei élmények hatására született a lemezen Dörgicsei capricció címen hallható kompozíció, ami ha lehet mondani, a legvidámabb szerzeményem a lemezen. 

Érzékelhető, hogy a lemezen különböző hangulatok jelennek meg a különböző szerzeményekben. Ez tudatos szerkesztés vagy a saját világlátását tükrözi?

A saját világomat tükrözi, de egy lemeznek véleményem szerint egységes képet kell mutatnia. Ezek a hangulatok engem és zenészkollégáimat is abszolút jellemeznek, de a konkrét lemezanyag esszenciája annak a sok-sok zenei ötletnek, ami az utóbbi években munkálkodott bennem.

Miben segíti a Nemzeti Kulturális Alap a tevékenységüket?

Egyrészt a Parker Jazz Club tevékenységét segíti, pontosabban a klub működésének a lehetőségét teremti meg, azzal, hogy a jegybevételekből származó összegek nem lennének elegendőek arra, hogy tisztességes tiszteletdíjakat tudjunk fizetni a fellépő művészeknek. Ha nem lennének ezek a támogatások, akkor szinte csak szóló vagy duó koncerteket tudnánk fölléptetni. A változatos, magas szakmai színvonalú formációkat csak a támogatások segítségével tudjuk finanszírozni.

Másrészt az Eszter kertje című lemez elkészítésére is kaptunk a Nemzeti Kulturális Alaptól támogatást, ami azt jelentette, hogy nem kellett elkészítése közben semmilyen kompromisszumot kötnünk, az egyik legjobb helyen, a Pannónia Stúdióban tudtuk felvenni az anyagot, ahol az akusztika és a technikai feltételek olyanok, amit az ember gondol, és a lemezt nem tudtuk volna kiadni CD formátumban. Nagyon örülünk a támogatásoknak, és bízunk benne, hogy a későbbiekben is lesznek ilyen lehetőségeink.  

A Szakáll Norbert Quartet legközelebb július 11-én 18 órakor Veszprémben lép fel a Rozé Rizling Jazz Fesztivál keretein belül. Szervezés alatt áll budapesti, szegedi, bosznia-hercegovinai és lengyelországi fellépés is.

Szakáll Norbert Quartet – Eszter kertje

1. Fata Morgana

2. Tévedés

Fotók: Szakáll Norbert Quartet FB