Gárdonyi 100 – A Nagy „Nagy Könyv”


A Gárdonyi 100 Emlékév keretében Gárdonyi Géza tiszteletére halálának századik évfordulóján valósul meg az egri Dobó István Vármúzeum és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár együttműködésében az Egri csillagok első négy kiadása szövegváltozatait vizsgáló kutatás. A kutatási projekt a Magyar Géniusz Program keretében jött létre, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával nyolcmillió forintból tud megvalósulni.

Az Egri csillagok első kiadásainak időpontja 1901., 1905., 1909., de Gárdonyi mindig változtatott az újabb kiadásokon, így az utolsó 1913-as tekinthető a végső verziónak. E négy szövegváltozatot egy kötetben is kiadják. De miért olvasunk rontott szövegváltozatot a szakember szerint? A kutatás erre is választ adhat.

Méltán lett 2005-ben A Nagy Könyv győztese Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyve. A történelmi regény a legkedvesebb olvasmány lett a magyar nyelven olvasók körében. Az első tíz mű közé négy magyar és hat világirodalmi alkotás került, de az első három helyen magyar regények végeztek, köztük is a győztes Egri csillagok.

A Nagy Könyv a Nemzeti Kulturális Alap egyik legjelentősebb projektje volt. 1400 könyvtár, 500 könyvesbolt és 1300 iskola vett részt a versenyben különféle programokkal, és közel hatszázezer szavazó majdnem két és fél millió szavazata hozta meg a végeredményt.

A könyvtárak a 2006. évtől építve megszerzett tapasztalataikra szervezik meg az Országos Könyvtári Napokat széleskörű összefogással a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

A Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programjának keretében most az egri Dobó István Vármúzeum és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár együttműködésében megvalósuló kutatási programot támogat, amelyben – Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatójának elmondása szerint – Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének szövegváltozataival foglalkoznak a programban.

Az Egri csillagokat 1899 karácsonyán kezdte közölni folytatásokban a Pesti Hírlap, könyv alakban 1901-ben jelent meg, de a regénynek eltérő kiadása volt 1901-ben, 1905-ben, 1909-ben és 1913-ban. 1913-ban látott napvilágot az Egri csillagok utolsó, a szerző által javított, s ezért hitelesnek tekintett, csiszoltabb és drámaibb verziója, ám még a mai olvasóközösség is többnyire rontott szövegű változatokat ismer. A leginkább kirívó hamis verziónak az 1923-ban az író fia által átírt változatot tartják.

Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, család- és Gárdonyi-kutató és Nagy Ádám János villamosmérnök, Gárdonyi-kutató többéves együttműködésének köszönhető az a számítógépes háttér, mely lehetővé teszi a projekt megvalósítását.

A digitális feldolgozás nagyban megkönnyíti a négy kiadás szövegeltéréseinek rögzítését is.

Ringert Csaba múzeumigazgató kiemelte, hogy az ismereteket fiatalokhoz is el tudják juttatni múzeumpedagógiai program keretében, amelynek során sok minden más mellett digitális olvasónapló elkészítésére is meg lehet tanítani a diákokat.

Cél, hogy a négy szövegváltozatot együtt lehessen látni. Érdekes lehet annak vizsgálata, hogy hol és miért történtek változások a különböző kiadások között, figyelembe véve azokat a tényeket, melyek ismertek a regény keletkezéstörténetében.

A digitális felhasználás mellett egy 700 oldalas könyvet is megjelentetnek, mely tartalmazza a négy szövegváltozatot

Tervek szerint még 2022-ben megjelenik a kötet.

A nyomdába adás előtt azonban közösségi lektorok jelentkezését várják, ezzel bevonva a könyv elkészítésébe a vállalkozó kedvű irodalombarátokat, diákokat, egyetemi hallgatókat, tanárokat, az olvasókat. A jelentkezőknek az eredeti szövegeket kell összehasonlítani a most betördelt verzióval.

A segítők neve is belekerül a könyvbe.

Jelentkezni 2022. május 31-ig a tozser.istvanne@brody.iif.hu címen lehet. A pontos részleteket ezt követően kapják meg a jelentkezők.