Korábban fel nem tárt ágyúállást kutatnak Tatán az NKA támogatásából idén


A tatai vár Ferrando-bástyáján lévő egykori ágyúállás területének kutatására is sor kerülhet 2024-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően, holott ott régészeti kutatás még soha nem zajlott. Az Örökségvédelmi Kollégium által megítélt mintegy hárommillió forintból a belső vár északnyugati részén lévő késő középkori pince feletti területet is kutatják majd. A feltárásról Giber Mihályt, a tatai Kuny Domokos Múzeum régészét kérdeztük.

A Tatai vár feltárását is támogatja az NKA. Mikor kezdődnek meg a munkálatok?

A tatai vár 2024. évi feltárása, amelyhez NKA-támogatást is kapott a feltárást végző Kuny Domokos Múzeum, és amely feltárás egyúttal a múzeum által kezdeményezett, 2023-ban megkezdett, kutatási programon alapuló tervásatás folytatása, terveink szerint 2024. június 3-án kezdődik, illetve mivel az idei ásatás az előző évi feltárás folytatása, ezért úgy is fogalmazhatunk, hogy 2024. június 3-án indul újra, ekkor kezdődik az idei feltárási időszak. 

A várban jelenleg csak kisebb kiterjedésű, rövidebb ideig tartó feltárások zajlanak az 1755-ben épült Fellner-kapunál és a Fellner-hídon, ezek azonban nem voltak részei az eredetileg tervezett ásatásnak, ezt a nevezett kapu és híd időközben szükségessé vált, Tata Város Önkormányzata által finanszírozott felújításai tették indokolttá. A híd és a kapu munkáihoz kapcsolódó régészeti feladatok nem részei az NKA pályázatnak.

Miért van szükség a munkálatokra, a feltárásra, és milyen elvárásokkal, reményekkel vágnak neki?

Az NKA által is támogatott, illetve részben a Kuny Domokos Múzeum önerejéből megvalósuló, 2023-ban megkezdődött tervásatás a tatai vár fél évszázaddal korábban elvégzett, de a vár teljes területére annak idején nem kiterjedő feltárása folytatásának tekinthető. Ahogy a korábbi feltárások során, úgy most is elsődleges cél a tatai vár történetének, építéstörténetének, valamint az előkerülő tárgyi leletanyag alapján a vár különböző korszakokbeli mindennapi életének minél teljesebb körű megismerése. Általában cél továbbá egyes, korábban már kutatott területeken a korábbi feltárások hitelesítése, illetve a kutatási eredmények ismertetése tudományos, valamint ismeretterjesztő formában. Reméljük, hogy a 2024. évi feltárások is jelentős eredményekkel, információkkal gyarapítják a vár történetére vonatkozó ismereteket, ahogy erre a 2023-ban is volt példa.

Mire a legkíváncsibbak a feltárással kapcsolatban?

Az NKA felé beadott és elnyert pályázatunkban a 2024. évben kettő terület kutatását jelöltük meg: a belső vár északnyugati részén lévő késő középkori pince feletti terület kutatását, illetve a Ferrando-bástyán lévő egykori ágyúállás területének kutatását.

Amire a leginkább kíváncsiak vagyunk a pince esetében, hogy a korábbi feltárást követő műemléki helyreállítási, tereprendezési munkák során mi volt a tényleges eljárás, födémépítés vagy betöltés történt-e, és milyen állapotban van a műemléki munkák során kialakított, terepszint alatti rétegrend. Az is érdekes, hogy milyen a korábbi ásatások során feltárt, majd a műemléki munkák során eltakart, pincébe vezető középkori lépcső állapota, és ha lehet, a pince belső terének jelenlegi állapota. A pince észak-északnyugati határvonalánál ellenőriznénk, hogy azonosítható-e a pince felett egykor meglévő épület homlokzati falának maradványa, nyoma. Tudniillik jó ideje nyitott kérdés, hogy a pince felett lehetett-e épület, a vár egyik palotaszárnya, ami logikus lenne – ahogy az utóbbi időkben éppen a korábbi ásatások eredményeinek újbóli értelmezése alapján kutatói részről felvetődött. Vagy a pince felett nem azonosítható ilyen palotaszárny, tehát nem volt ilyen épület e helyen, ahogy a korábbi feltárásokat vezető régész vélte.

Az ágyúállás esetében kíváncsiak vagyunk, hogy az ágyúállás építészeti kialakítására, szerkezetére, az ágyúállás építészeti kapcsolatára a bástya többi részével, az ágyúállás környezetében lévő rétegviszonyok azonosítására, és vizsgáljuk az ágyúállás területének közvetlen közelében álló, de annál későbbi, kisméretű újkori épület és a bástya közötti kapcsolatot.

Itt jegyzem meg, hogy a pincével ellentétben a Ferrando-bástyán, és az annak területén egykor létező ágyúállásnál eddig soha nem történt régészeti kutatás.

Mikor zajlott hasonló ásatás a várban?

A tatai várban tervásatás 1965-1972 között zajlott a tatai múzeum részéről B. Szatmári Sarolta vezetésével és az Országos Műemléki Felügyelőséggel való együttműködés keretében. Az ezt követő évtizedekben ehhez hasonló léptékű feltárások 2023-ig nem voltak a várban, bár néha egy-egy kisebb kiterjedésű területen sor került régészeti feladatok ellátására.

Mikorra fejeződnek be a munkálatok, és ilyen formában mutatnák be annak eredményeit?

Terveink szerint a 2024. évben egész nyáron zajlik majd feltárás a tatai várban, ennek az időszaknak egy részét fedi majd le az NKA pályázaton elnyert keretösszeg révén megvalósuló kutatás. Ezen túlmenően a tatai vár ásatásai a lehetőségektől függően a következő évben, azaz 2025-ben is folytatódnak majd. 

A feltárások eredményei tudományos és ismertterjesztő előadások, publikációk, helyszíni vezetés formájában kerülhetnek bemutatásra. Helyszíni vezetés keretében az érdeklődők számára már az előző évben is be lettek mutatva az akkori ásatás eredményei. Az előkerülő leletanyag restaurálás és leltározás után kiállításon kerülhet bemutatásra, a feltárt épített emlékek pedig lehetőség szerint megtekinthetőek lehetnek a helyszínen, de ez utóbbi megvalósításához már jelentős tervezői, restaurátori, kivitelezői, stb. munkákra is szükség lesz.