A 30 éves Nemzeti Kulturális Alap a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya, egyszerre politikai és kulturális vívmány; olyan kultúrafinanszírozó szerv, ahol a kultúrpolitika képviselői és a kulturális terület aktorai egy asztalhoz tudnak ülni és konszenzuális alapon tudnak dönteni kulturális termékek támogatásáról. 

Bármennyire is sikeresen működik ugyanakkor egy szervezet, folyamatosan meg kell újulnia annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a változó piaci körülményekhez és fenntartsa versenyképességét. Az innováció és a folyamatos fejlődés nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet továbbra is releváns és sikeres maradjon a gyorsan változó világban.

Az NKA megújítása ezért elengedhetetlen, hiszen az új stratégia mentén az NKA egy olyan, a kultúrára aktív befolyásoló tényezőként hatni képes, jövőorientált, rugalmas és kreatív, forrásaival hatékonyan gazdálkodó, meghatározó szereplője lesz a kulturális életnek, mely egyfelől megőrzi alapítóinak nemes szándékait, ugyanakkor képes választ adni a kor aktuális kihívásaira is. 

A megújuló 30 éves NKA kollégiumi struktúrájában 7 művészeti főtematikájú állandó kollégium jön létre, a korábbi 10 „művészeti” és 8 „nem művészeti” főtematikájú állandó kollégium helyett, és a korábbi 116 fő helyett összesen 72 fő kurátor vesz majd részt a szakmai munkában. A kollégiumok munkájában továbbra is kizárólag szakemberek vesznek részt, 1/3-ukat a szakmai civil/érdekképviseleti szervezetek delegálják, 1/3-ukat az MMA, további 1/3-ukat pedig a szakmai javaslatok alapján Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter jelöli ki.

Az új kollégiumok a következők:

• Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma (szakterületek: könyvkiadás, szépirodalom)
• Előadó-művészetek Kollégiuma (szakterületek: színházművészet, zeneművészet, táncművészet, könnyűzene)
• Épített Örökség Kollégiuma (szakterületek: építőművészet, örökségvédelem)
• Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma (szakterületek: ismeretterjesztés és környezetkultúra, közművelődés, népművészet)
• Közgyűjtemények Kollégiuma (szakterületek: könyvtár, levéltár, múzeum)
• Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma (szakterület: kulturális fesztiválok)
• Vizuális Művészetek Kollégiuma (szakterületek: filmművészet, fotóművészet, iparművészet, képzőművészet)

A Nemzeti Kulturális Alap kollégiumi megújításának célja az volt, hogy egy olyan, szakmacsoportok kijelölésén alapuló kollégiumi struktúra jöjjön létre, amely rugalmasabban képes reagálni a kultúra sajátosságaira, növeli a szervezet hatékonyságát és a szakterületek közötti együttműködést.