A Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak köszönhetően az adventi időszakban is számos kulturális program teszi lehetővé az ünnepben való elmélyedést az érdeklődők számára.

„Ádvent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk” (…) Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.”                                                                            (Pilinszky János: Hitünk titkairól)

Az advent, „Úrjövet” a latin adventus szóból származik, jelentése: eljövetel, megérkezés, bekövetkezés. Advent az András naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik (November 27. és december 3. között) és a karácsony előtti utolsó vasárnapig, adott esetben karácsony estig tart.

2022-ben november 27 az első adventi vasárnap és december 18 a negyedik.

Az advent hagyománya az V. századtól követhető nyomon, amikor VII. Gergely pápa (1073-1085) hivatalos ünnepi időszakká emeli. A karácsonyig tartó periódus a bűnbánat, a böjt, a csendes várakozás időszaka, melynek egyik szokássá vált kifejeződése a fenyőágakból font, négy sarkába elhelyezett négy gyertyával díszített adventi koszorú. Az első adventi vasárnap egyet, a másodikon kettőt, a harmadikon hármat, a negyediken négyet gyújtanak meg. A koszorún minden egyes gyertyának saját jelentése van: Az első gyertya Ádámot és Évát szimbolizálja, akiknek Isten elsőként ígérte meg a megváltást; ezért ez a gyertya a hit jelképe. A második gyertya a zsidó népet szimbolizálja, akiknek Isten megígérte, hogy közülük való lesz a Messiás; ezért ez a gyertya a remény jelképe. A harmadik, rózsaszínű gyertya Szűz Máriát szimbolizálja, aki megszülte Jézust; ezért ez a gyertya az öröm jelképe. A negyedik, utolsó gyertya Keresztelő Szent Jánost szimbolizálja, aki Jézus közelgő eljöveteléről és a bűnbánatról prédikált a népnek; ezért ez a gyertya a szeretet jelképe. Az adventi időszak a keresztények szemében a Jézus eljövetelére való várakozás és lelki felkészülés ideje, amikor a fenti négy tulajdonságokat, a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet kell erősíteniük magukban. Az utolsó vasárnap a négy gyertya együttes lángja a Jézus születésekor szétáradó világosságot, azaz ezeket a tőle kapott erényeket testesíti meg. A gyertyák színeinek külön jelentésük van, ugyanis hagyományosan három lila és egy rózsaszínű gyertya áll a koszorún. A katolikus vallásban a lila szín a bűnbánat, a rózsaszín az öröm színe. Az első, a második és a negyedik vasárnap a lila gyertyákat kell meggyújtani. A rózsaszínű a harmadik adventi vasárnapon, a Gaudete vasárnapon lobban lángra, ugyanis Szűz Mária jelképeként ez az öröm napja.

Advent első vasárnapján, november 27-én Giovanni Guzzo hegedűművész és az Anima Musicae Kamarazenekar koncertjét tekinthetik meg az érdeklődők a Zeneakadémia Nagytermében 19.30-tól.

A „zene lelkéről” elnevezett Anima Musicae Kamarazenekar Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő fiatal együttese, több nemzetközi verseny és hazai díj kitüntetettje, Budapest és Európa rangos helyszíneinek állandó szereplője. A budapesti Zeneakadémián tartott adventi koncert visszatérő vendége, Giovanni Guzzo hegedűművész lesz.
Giovanni Guzzo Venezuelában született, olasz és venezuelai szülők gyermekeként.
Generációjának egyik legsokoldalúbb és legmeggyőzőbb előadója, egyedi és szenvedélyes játékmódjával mindenhol lenyűgözi a közönséget. A Royal Philharmonic Orchestra szólistájaként történt szenzációs bemutatkozása után a kritikusok „csodálatosan vonzó” és „ellenállhatatlan” előadásmódjáról írtak.
Kamarazenészként a mai zenei élet legnagyobbjaival lépett fel: Martha Argerich, Joshua Bell, Martin Fröst, Daniel Hope, Stephen Hough, Mats Lidstrom, Baráti Kristóf, Takács-Nagy Gábor, Várdai István, a Takács Vonósnégyes és Maxim Vengerov, hogy csak néhányat említsünk.
Számos díjjal jutalmazták tehetségét, angol királyi kitüntetésben részesült (Her Majesty the Queen’s commendation for Excellence), aranyérmet nyert a Marlow-i Zenei Fesztiválon, megkapta a Londoni Szimfonikusok PROMIS díját, elnyerte a Manoug Parikian- és a Myra Hess-díjat. Szólistaként Guzzo a világ vezető szimfonikus zenekaraival és legrangosabb hangversenyközpontjaiban lép fel, olyan helyszíneken, mint a londoni Wigmore Hall és a zürichi Tonhalle. Rendszeresen vendég a svájci Verbier Fesztiválon és a németországi Mecklenburg Vorpommern Fesztiválon.
Az Anima Musicae élén több alkalommal fellépett művész lelkes elragadtatással viszonozza az Anima Musicae meghívásait, a közös munka eredményeként már az első találkozás nagy sikert hozott. Mint az eddigi együttműködések során, most is több arcát megmutatja a művész a zenekar élén: szólistaként, koncertmesterként és karmesterként is bemutatkozik egy estén.

A 2022. november 27-i zeneakadémiai első adventi vasárnapon Haydn, Mozart, Beethoven – a bécsi klasszikusok örök triumvirátusa darabjait adják elő.

Ők azok, akik összegezni tudták a korábbi zenei folyamatokat, és géniuszukkal meghatározták a zenetörténet folytatását. Haydn, az Eszterházán elszigetelve alkotó kifinomult művész, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes műfajának kimunkálója operát is írt, szám szerint tizennégyet, melyek közül A lakatlan sziget című 1779. december 6-án Esterházy „Fényes” Miklós névnapján hangzott fel először. Mozart, a gyerekesen különc zseni, aki légies könnyedséggel ontotta magából az ihletett remekműveket 19 éves korában írta meg ötödik hegedűversenyét, amely azóta is világszerte a hegedűsök állandó műsorszáma. Beethoven, a lánglelkű forradalmár a szenvedélyes szabadságszerető művészetének komor furcsaságával döbbentette meg hallgatóságát. 4. szimfóniája hallatán Hector Berlioz annyira el volt ragadtatva, hogy azt állította, a második tételt maga Mihály arkangyal sugallta.

Három különböző karakter, akiknek muzsikáját Giovanni Guzzo hegedűművész, generációjának egyik legsokoldalúbb karizmatikus zenésze szólójával és vezényletével varázsolja egységgé.

A koncert programja:

Joseph Haydn: A lakatlan sziget Hob. 28/9 – nyitány

Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr hegedűverseny KV 219

Ludwig van Beethoven: 4., (B-dúr) szimfónia op. 60

Giovanni Guzzo (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)

Időpont: 2022. november 27. 19:30
Helyszín: Zeneakadémia Nagyterem
Előadók: Giovanni Guzzo hegedűművész és az Anima Musicae Kamarazenekar

Öt Templom Advent 2022

A 2022-es adventi időszakban, Győrben az Öt templom utcájában is a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően választhatnak az adventi programok közül az érdeklődők.

Egy utca – 5 templom. Európában is különlegesség Győrben, az Újváros városrész, ahol szinte egymás tőszomszédságában áll az evangélikus öregtemplom, a zsinagóga, valamint a katolikus, a református, és a rác templom.

Advent első hétvégéjén két programmal kezdődik az Öt templom Advent 2022 programsorozat.

Víg Mihály és a vonósok – Görögkatolikus templom – november 26. 19.00

A görögkatolikus templomban a Víg Mihály és a vonósok nevű formáció játszik. Víg Mihály filmzenéit 2008-ban az EU XXL Filmfesztiválon – Az év filmzeneszerzője díjjal, jutalmazták, 2011-ben A torinói ló című Tarr Béla-film zenéjét az Európa Filmdíj Legjobb zeneszerző díjára jelölték. Víg Mihály és vonóshangszeres zenésztársai Kertész Endre és Szakál Tamás Tarr Béla filmjeiből játszanak feldolgozásokat.

Görögkatolikus templom – Győr, Bálint Mihály utca 54. november 26. 19.00

Kommuna Lux (Ukrajna) – Evangélikus Öregtemplom – november 27. 19.00

Egy csipetnyi történelem és időtlen humor a tenger illatú levegőben, virtuóz játék, egyedi stílus: “Odessa Gangsta Folk” ami izgalmas keveréke a klezmernek és a népdaloknak a fellépő zenészek szülővárosából, egyenesen a Fekete-tenger partjáról, a multikulturális kikötővárosból, Odesszából.

Evangélikus Öregtemplom – Győr, Petőfi tér 2. november 27. 19.00

Az adventi programok a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak köszönhetően jöhetnek létre.