Petőfi Sándor művei és róla szóló irodalomtörténeti alkotások jelentek meg a bicentenárium alkalmából

A Nemzeti Kulturális Alap a „Petőfi 200 emlékévhez tartozó kiadványok beszerzésére és könyvtárakba juttatására” 354 673 120 forinttal támogatta a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot. A támogatásból most nyolc kötet jelent meg az Osiris Kiadó gondozásában (164 058 000 forint). A fennmaradó támogatásból kerülnek még kiadásra a közeljövőben szintén az Osiris gondozásában Petőfi kortársaihoz fűződő művek, monográfiák és recepciókötetek is: Jókai Mór, Arany János, Vörösmarty Mihály, Kemény Zsigmond, Madách Imre és Mikszáth Kálmán szerepelnek a tervek között, valamint a Vincze Kiadó gondozásában a reformkori festészetről szobrászatról, építészetről, ipar- és bútorművészetről várhatók még kiadványok a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódóan.

A most megjelent kötetek közül három Petőfi műveit tartalmazza:

Petőfi Sándor összes versei Kerényi Ferenc szerkesztésében harmadik javított kiadásként jelent meg, Petőfi Sándor összes prózai írása és levelezése és Petőfi Sándor próza- és drámafordításai új kiadását Szalisznyó Lilla és Zentai Márta rendezte sajtó alá. E három kiadvány szinte Petőfi összes művét tartalmazza, és talán a legfontosabb kötetek, hisz Petőfi Sándor költészete és írásművészete kizárólag Petőfi-szövegek olvasásán keresztül közelíthető meg. Izgalmas, hogy a nem egészen 27 éves korában meghalt költő által írt versek, prózai szövegek, regények, drámák és próza-, regény- és drámafordítások jelen kiadásokban több, mint kétezer oldalt töltenek meg.

Petőfit elsősorban költőként tartják számon az olvasók, általános iskolában és gimnáziumban is költeményeit, verses elbeszéléseit tanítják, pedig írt igazi „vad romantikus gótikus rémregény”-t (Margócsy István) A hóhér kötele címmel, írt drámát Tigris és hiéna címmel, lefordította George James népszerű regényét, mely Robin Hood címmel jelent meg, de írt novellákat, úti leveleket Kerényi Frigyesnek, politikai publicisztikát,  és fordított a regényeken kívül drámákat, novellákat, fordított Senecát, Shakeapeare-t, de népszerű kortárs alkotókat is, mint id. Dumas, Macpherson és Eugen Sue. Fordított németből, angolból, franciából.

„Petőfi életrajzi költő. Költészetében nincsen törés élmény és költői feldolgozás között: az élmény olyan egyenesen lesz irodalommá, mint a nagy naplóírók naplóiban. Ezért van, hogy a filológia életrajzát oly pontosan, napról-napra és óráról-órára haladva ismeri, mint Goethéét, és ezért fontos, hogy ismerje: mert költészet és életrajz náluk szervesen kiegészíti egymást egy nagyszerű egésszé, egy maradandó emberalakká.” – írta Szerb Antal Petőfiről Magyar irodalomtörténet-ében, és talán ez is magyarázza, hogy Petőfi – ifjúkori halálát is figyelembe véve – legtermékenyebb íróink közé tartozik.

Ha csak az 1848-as évet nézzük: írt 113 költői művet, köztük a 80 oldalas Az apostolt, 40 oldalnyi prózát, de ugyanebben az évben fordította le Shakespeare Coriolanusát és a Rómeó és Júlia töredékét is, részt vett a forradalomban és a haza védelmében, és megbukott a szabadszállási választáson. Igaza lehet Szerb Antalnak, hogy Petőfi mindennap írt verset vagy prózát, így a vele történt események valamilyen formában rögzítésre kerültek.

Érdekes lehet az olvasó számára egybevetni Petőfi írásait – melyek szinte kivétel nélkül pontosan datálva vannak –, az Osztovics Szabolcs által írt „Sors nyiss nekem tért” Petőfi Sándor életének krónikája című kötetében található életrajzi eseményekkel, mely évekre, hónapokra, napokra lebontva követi nyomon okiratok, kortársi visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján Petőfi életének eseményeit.

Például összes versei kötetében két vers található 1848. szeptember 8-i keltezéssel, s Osztovics könyvéből megtudhatjuk, hogy aznap „Petőfi és Júlia a Zugligetben sétálva ünnepli házasságuk első – és utolsó – évfordulóját. Az alkalom két jelentős verset szül (A hegyek közt, A bokor a viharhoz).” De kiderül ebből a kötetből az is, hogy kik voltak a Petőfi életében szerepet játszó személyek családjából, diáktársak közül, kik voltak szerelmei, barátnői. Szerkesztők, művészek, mesteremberek, lelkészek, papok és még sokan mások tűnnek fel Osztovics Szabolcs jóvoltából.

Az érdeklődők számára izgalmas olvasmány lehet a Kerényi Ferenc által jegyzett Petőfi Sándor élete és költészete című újranyomott kritikai életrajz, de a Margócsy István által szerkesztett Petőfi Sándor emlékezete című könyv is, melyből megtudhatjuk, mit gondolt Petőfiről Eötvös József, Vasvári Pál, Toldy Ferenc, Babits, Márai és az egész magyar irodalomtörténet, szinte nem is volt olyan nagy írónk, költőnk, aki ne reflektált volna Petőfi költészetére. A Szilágyi Márton által írt A magyar irodalom ikercsillagai, Jókai Mór és Petőfi Sándor című tanulmánykötetből részletesen megismerhetjük kettejük személyes kapcsolatának, illetve viszonyuk megromlásának aprólékos történetét, és a fiatal Petőfi és a fiatal Jókai tudatos utalásrendszerét, melyben összetartozásukat maguk jelölték ki egymásra építő poétikájukkal, és egymást megszólító műveikkel.

A nyolcadik kötet Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc címmel Hermann Róbert szerkesztésében kerül az olvasókhoz, melyben a szerkesztő így fogalmaz: ”A válogatásnál arra törekedtem, hogy minden, igazán fontosnak tekinthető irat bekerüljön Kossuth 1848. márciusi felirati beszédétől az áprilisi törvényeken a két osztrák alkotmányon és a Függetlenségi nyilatkozaton át egészen a megtorlás dokumentumaiig.” De tartalmazza a kötet a forradalom és szabadságharc politikai, társadalmi és szépirodalmi emlékezetét, 1848-49 emlékét a magyar költészetben Vörösmarty Mihálytól kezdve mai kortárs költőkig, mint Erdős Virág, Lackfi János vagy Zalán Tibor, és a tudományos emlékezetet is: 1849-től az első világháború végéig, a két világháború közötti időszakban, a kommunizmus-szocializmus idején, és 1990-től napjainkig.