Göcseji Múzeum 2022. július 23. – október 2-ig
Még október másodikáig látogatható a 2022-ben felújított és megújult zalaegerszegi Göcseji Múzeumban a Rippl-Rónai Zalaegerszegen című időszaki kiállítás, mely tárlat darabjai a kaposvári Rippl-Rónai József Emlékmúzeumból érkeztek Zalaegerszegre. A kiállítás megvalósulása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre.
A Göcseji Múzeum tárlata 55 képzőművészeti alkotást és hat hagyatéki anyagból származó tárgyat ölel fel, ami lehetővé teszi, hogy megidézzék bizonyos mértékig a kaposvári Róma-villa hangulatát, valamint lehetővé teszi kronologikus és történeti kontextusban is a művészi életpálya bemutatását.
A Kaposváron született Rippl-Rónai József gyógyszerészi mesteroklevél megszerzése és a Zichy családnál folytatott házitanítoskodás után 1884-től Münchenben tanult festészetet a Művészeti Akadémián. 1887-ben Párizsba költözött, ahol Munkácsy Mihály vette pártfogásba:
„… művésznek is legkeresettebb és leghiresebb s a társadalmi életben is rengeteg nagy ur volt akkor Munkácsy. (…) Ő volt az, aki számomra, kezdő művész számára, az érvényesülés utját legelőször igyekezett egyengetni. Lebeszélt a párisi művész-iskolák látogatásáról és felajánlotta a maga műtermét, mert bemutatott dolgaim nagyon tetszettek neki.” – írta Rippl-Rónai Emlékezéseiben Munkácsyval való kapcsolatának kezdeteiről.
1892-től Jams Pitcairn-Knowls skót festő barátjával közösen bérel műtermet Neuillyben, ahol az ún. „fekete képek” születtek, majd Aristide Maillol meghívására a Banyuls-sur-merben festett tájképek teremtik meg az „egyszerre festés”, a posztimpresszionizmus alapjának tekinthető festői módszerét, mely lényegében azt jelenti, hogy egy témát egyszerre, azaz egy ülésben fessen meg:
„Az igy készült kép festésmódja emlékeztet a virágra vagy gyümölcsre, amelyen még rajta van a hamva. Már rég meggyőződésem volt, hogy igy kell festeni, de meggyőződésemben még inkább megerősített a régi olasz mesterek freskóinak tanulmányozása. Ezek is – darabonként – egyszerre vannak festve. Ezért olyan nagymesterien frissek s még az illető művész többször átfestett saját olajfestményeinél is összehasonlíthatatlanul szebbek.” – fejti ki szintén Emlékezéseiben.
A Mauric Denis vezetésével 1889-ben alakult Nabis csoport tagja, akik tulajdonképpen Gaugin elvei alapján alkottak. A Nabis elnevezés a héber próféták szóból ered, a francia 1890-es évek avantgárdjainak is nevezik őket, s bár stílusuk alapján nem voltak egységesek, a művészetről vallott felfogásuk egységesítette őket. Nemcsak a képzőművészetről, hanem a művészet minden ágáról egységesen gondolkoztak, így együttműködtek írókkal, könyveket terveztek, illusztráltak, foglalkoztak tipográfiával, színlapot, plakátot terveztek, színházi előadások díszleteit, jelmezeit, bábfigurákat, porcelántányért terveztek, s így a modern plakátművészt a könyvtervezés, a tipográfia, a modern iparművészet, a lakberendezési kultúra is tőlük eredeztethető. A festő Rippl-Rónai porcelántányérjai is óriási hatást gyakoroltak a magyar iparművésztre.
Az 1900-as évek elején hazatérve Kaposvárra hétköznapi témáinak ellenére szakmai sikereket ért el, amit anyagi siker is követett az 1906-os Könyves Kálmán szalonbéli tárlata után, így tudta megvásárolni a többholdas kaposvári parkban álló Róma-villát, amelyben ma emlékmúzeumát lehet látogatni.
Legtöbb kiállítása az Ernst Múzeumban volt, melynek hatalmas üvegablakát 1912-bn készítette el. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megállapításában, és a Nyugat mozgalmában is.
Az első világháború kitörésekor Franciaországban tartózkodott, ahonnan, mint ellenséges ország állampolgárát internálták. Hazatérése után élete utolsó szakaszában készítette önarcképsorozatát, valamint irodalmi portrésorozatát, többek között Babits Mihályról, Móricz Zsigmondról, Szabó Lőrincről, Osváth Ernőről, Schlöpflin Aladárról, Karinthy Frigyesről és Ady Endréről, akivel még Párizsban került baráti kapcsolatba.
A portrék és tájképek mellett rajzok, porcelántányérok-tervek és más műtárgyak is láthatók 2022. október másodikáig a Göcseji Múzeum Rippl-Rónai Zalaegerszegen című kiállításán, ahol a modern magyar művészet egyik legnagyobb hatású alkotójának 61 műtárgyát lehet megtekinteni a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
A tárlat rendezője, szakmai kurátora Pál Simon Kornélia a Rippl-Rónai Múzeum művészettörténész muzeológusa, míg a Göcseji Múzeum részéről dr. Kostyál László művészettörténész, igazgató a projekt felelőse.
Rippl-Rónai Zalaegerszegen
Göcseji Múzeum 2022. július 23. – október 2.
Göcseji Múzeum, 8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2.
További információ a múzeum honlapján.