A szerb megszállás történetét bemutató kiállításra a Janus Pannonius Múzeum nyert támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól. A tárlaton fényképek, hirdetmények, sajtóanyagok, képeslapok és plakátok hiteles forrásokként jelenítik meg a korszakot.

A kiállítás megtekinthető: 2022. augusztus 23. – december 31.

A kiállítás tudományos alapját egy széleskörű intézményközi összefogásban megvalósuló kutatómunka teremtette meg, amelyben a Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára és a Csorba Győző Könyvtár munkatársai részletes kutatómunkával gyűjtötték össze az alábbi történeti eseménysorral kapcsolatban fellelhető dokumentumokat, hirdetményeket, sajtóanyagokat, fényképeket és cikkeket, plakátokat és képeslapokat.

Az 1918 őszén bekövetkezett katonai összeomlást követően az Osztrák–Magyar Monarchia képviselői november 3-án aláírták a padovai fegyverszüneti egyezményt. Ezután a Károlyi-kormány képviselői és a keleti antant-hadsereg parancsnoka november 13-án Belgrádban megkötötték azt a katonai konvenciót, amely a magyar hadsereg által kiürítendőn terület határát a Szamos felső völgye–Beszterce–Maros–Baja–Pécs–Dráva vonalon határozta meg. Ennek értelmében Baranya vármegye nagyobb, mintegy négyötöd része napokon belül a demarkációs vonal szerb oldalán találta magát. A szénbányászat miatt stratégiailag is kiemelt jelentőségű Pécs november 14-én került szerb megszállás alá.

Az ezután következő 33 hónapig tartó megszállás időszakát három
tematikus-kronologikus egységre osztva mutatja be a kiállítás.

1. A kezdeti időszakban – a belgrádi konvenció értelmében – a közigazgatás a magyar hatóságok kezében maradt, de a megszállók rövidesen a civil élet irányítását is a kezükbe akarták venni. 1918. november 25-én a Szerb Nemzeti Tanács által Újvidéken összehívott, Baranya, Bácska és Bánát lakosságának akaratát kifejezni hivatott népgyűlés kimondta e területek csatlakozását az ekkor születő délszláv államhoz. Az Újvidéken megalakult szerb Nemzeti Igazgatóság 1919 januárjában Vladislav Pandurović-ot nevezte ki a megszállt területek kormánybiztos-főispánjává. Kezdetét vette a magyar hivatalnokok eltávolítása. Ez volt az egyik kiváltó oka a február 21-én kirobbant tizenhét napos sztrájknak, amely pillanatnyi meghátrálásra kényszerítette a szerbeket.

2. A magyar közigazgatás visszaállításával kapcsolatos reményeknek azonban március 21-én véget vetett a Tanácsköztársaság kikiáltása. A belgrádi kormány úgy vélte, hogy a proletárdiktatúra hatalomra jutása a magyar államiság felszámolásához fog vezetni, ezért a szerb politika a továbbiakban mindent megtett a terület megszállásának meghosszabbításáért. „Az ellenségem ellensége a barátom” elv alapján törekedtek a Magyarország kormányával ellenséges politikai erők támogatására. Mindezek alapján a Tanácsköztársaság bukása után, a kommunista emigránsok Pécsett, a megszálló hatóságok védőszárnyai alatt találtak menedéket. A békekonferencia legfelsőbb tanácsa 1919. augusztus 25-én állapította meg a magyar–jugoszláv határokat, amelyek azonban mindaddig nem volt véglegesnek tekinthetők, míg a békekötésre sor nem került. A megszállók 1920. július 15-én, a békekonferencia felszólítását megtagadva sem voltak hajlandók kivonulni a területről. A szerb politika a város élére kerülő baloldali vezetést használta annexiós terveinek végrehajtásához. 1920 augusztusában engedélyezték a Pécsi Nemzeti Tanács újbóli megalakulását, valamint törvényhatósági választások tartását. Az új, immár szocialista összetételű törvényhatósági bizottság Linder Bélát, a Károlyi-kormány volt hadügyminiszterét választotta meg polgármesternek.

3. A nagyhatalmak nyomására azonban nem volt tovább halasztható a békekonferencia döntéseinek végrehajtása: 1921. július 2-án pontos tervezet készült a kiürítés végrehajtásáról. A szerb hatóságok árnyékában, augusztus 14-én létrehozott bábállam, a Baranya Bajai Szerb–Magyar Köztársaság kikiáltása is csak néhány nappal odázta el a területek átadását. A szerb csapatok augusztus 18-án megkezdték a területek kiürítését, augusztus 20–21-én megtörtént a városi és a megyei közigazgatás átadása a magyar kormány képviselőinek, 22-én pedig bevonultak a magyar Nemzeti Hadsereg egységei.

A kiállítás látogatói hét tablón a megszállás eseménytörténetét ismerhetik meg, öt tablón pedig egy-egy kapcsolódó témában – például szükségpénzekről, áruhiányról és munkanélküliségről vagy a megszállás alatti pécsi sajtóról – szerezhetnek információkat.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően a forrásanyagokat a kiállítás mellett a szerbmgszállás.hu honlapon is elérhetővé tették, lehetőséget nyújtva ahhoz, hogy a gyűjtemény forrásaira támaszkodva hiteles, elfogulatlan képet mutathassanak Pécs e kritikus korszakáról. A kiállítás különlegességét többek között az adja, hogy a szerb megszállás időszakához kapcsolódó gyűjteményegyüttes teljességében eddig nem volt a széles közönség számára hozzáférhető.

Fotó: www.jpm.hu