Elkészült az új állandó kiállítás és befejeződött az épület renoválása az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeumban. Az intézmény csaknem 97 millió forintot nyert el az új állandó tárlat kialakítására a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumának pályázatán. Az összegből egy újragondolt, korszerűsített és informatikai eszközökkel kiegészített állandó kiállítást alakítottak ki, és az Önkormányzat 75 millió forintos támogatásával a Nagy Gyula Területi Múzeum épületet is felújították. Józó Tamásné igazgatóval beszélgettünk.

Mely területekre terjedt ki a fejlesztés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából?

A Nagy Gyula Területi Múzeum városi fenntartású területi múzeum. Az Önkormányzat lehetőségeihez képest támogat minket, de a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával tudjuk megvalósítani a restauráltatásokat, a fejlesztéseket, a dokumentum- és egyéb beszerzéseket. A Nemzeti Kulturális Alap pályázata vonzotta be, azt is, hogy az Önkormányzat 75 millió forinttal járult hozzá a múzeum épületének felújításához, mely során teljes tetőszerkezet- és homlokzatfelújítás történt.

Minden évben pályázunk a Nemzeti Kulturális Alaphoz, idén is nyertünk a Kútmúzeum szakmai tartalmának feldolgozására és digitalizálására, valamint textilrestaurálásra is. Már csak azért is fontosak ezek a támogatások, mert e nélkül sok tárgyunk tönkremenne. Nélkülözhetetlenek számunkra ezek a források.

A támogatásból két állandó kiállítást tudtunk létrehozni. Orosháza 1744-ben települt újra, ez adta a 280 év üzenete, múltunk és hagyományaink című kiállítás címét és megvalósulásának lehetőségét, amely a város régészetét, helytörténetét és néprajzát mutatja be.  

A régészeti rész időszámításunk előtt 6000-től indul, és 1711-ig követi a terület életét. A régészeti gyűjtemény első darabjai 8000 évvel ezelőttre datálhatók. Orosháza környékén folyamatosan éltek emberek már abban az időben is, volt víz, (a Gyopárosi tó), jó termőföld és jó legelő. Hálónehezéket, obszidiánpengét, kovapengét, és kőbaltát találtak ebből a korból a régészek.

A helytörténeti részben, az 1744-es újratelepülés időszakától – amikor Zomba környékéről betelepültek a városban élők elődei – láthatók kiállítási tárgyak, többek között butellák, fertályjelző tülök, melyet az evangélikus templom tornyában az idő közlésére és tűzjelzésre használtak, ezen felül kékfestőklisék és az orosházi dinnyekalap is.

A kiállítás néprajzi részén pedig arra összpontosítottunk, hogy bemutassuk, milyen volt régen az élet Orosházán, az emberek milyen szokások, hagyományok szerint élték mindennapjaikat, milyen használati tárgyak voltak jelen háztartásaikban és milyen mesterségek léteztek a környéken. A térségben nagyon jelentős szerepet betöltő állattartás és pásztorkodás tárgyai kiemelten kerülnek bemutatásra.

Hozzánk tartozik a Városi Képtár, a Kútmúzeum – Vízellátás-történeti Gyűjtemény és a Darvas József Irodalmi Emlékház is. A Városi Képtárban Báthory Júlia üveggyűjteménye kapott helyet, ezt a kiállítást is a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából tudtuk megvalósítani, megvásárolni a gyűjteményt. A teljesség igénye nélkül többek között Boldizsár István, Csáki Maronyák József, Papp Gyula és Kass János alkotásai is megtalálhatók nálunk.

Milyen üzenete van a Thék Endre emlékszobának?

A Thék Endre emlékteremre nagyon büszkék vagyunk, mert Magyarországon ez az első Thék Endrének emléket állító állandó kiállítás.

Thék Endre (1842-1919) az első hazai bútorgyár alapítója, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője. Az ő gyárából kerültek ki a Hauszmann Alajos tervei alapján készült, a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyában található Szent István-terem bútorai, de gróf Andrássy Tivadar budai villájának ebédlőjét is ő rendezte be és az Országgyűlésben is találhatók Thék-bútorok a mai napig.

Thék Endre hatása a hazai ipar fejlődésére vitathatatlan, messze túlmutat Orosháza határain szakmai életútja. Ugyanakkor az ő életében Orosháza kihagyhatatlan akár a munkásságát, újításait, hatását nézzük. Mi úgy gondoljuk, hogy az egyik legjelentősebb orosházi, akinek innovációja országos jelentőséggel és elismertséggel bír.

A Nagy Gyula Területi Múzeum gyűjteményében található hagyatékának jelentős része. Többek között itt van a turistabotja, tintatartója, egy a gyárából kikerült kerek asztal egy asztali lámpával, egy zongora, egy pianínó, melyeket szintén a Nemzeti Kulturális Alap pályázati pénzéből tudtuk felújíttatni. Kiállítottuk az orosházi díszpolgári oklevelét, amire Thék Endre és az orosháziak is büszkék voltak. Az általa 1902-ben alapított Tanoncotthon azért volt különleges azon túl, hogy saját pénzből alapította, mert bentlakásos intézmény volt teljes ellátással, oktatással, neveléssel. Thék Endre emlékalbuma azért jelentős, mert azt mutatja, hogy kortársai olyan nagyra tartották, hogy emlékalbumot készítettek neki. A korszak több nevezetes személyisége, például Jászai Mari, Gárdonyi Géza, Márkus József, Budapest akkori főpolgármestere, az országos ipartestület vezetősége, valamint orosházi és vidéki mesteremberek is aláírták megbecsülésük jeléül. Thék Endre mellszobra és első feleségének, Morbitzer Antóniának a márvány mellszobra, valamint második feleségének, Kleineisel Ilonának a portréja is a tárgyi emlékek sorát bővíti az új teremben.

Mindezt informatikai fejlesztéssel egészítettük ki, kivetítéssel és virtuális kiállításokkal, melyek a múzeum honlapján érhetők el.