Nemzeti Kulturális Alap


A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jött létre. A szakmai szervezet létrehozásának egyik ötletgazdája és alapítója Fekete György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész volt. Az NKA létrejöttét, már az alapítás előtt évekkel, egy művészekből, kultúrával foglalkozó szakemberekből álló csoport beszélgetése előzte meg. Többen is felismerték, hogy a háború óta nem történt meg a visszarendeződés – a kultúra működésének visszaállításához, az értékek széles körben való megismertetéséhez szükség van egy olyan testületre, amely gondoskodik ennek anyagi bázisáról; már csak azért is, mert az európai gyakorlatban a civil szféra körülbelül 80%-ban fedezi a kultúrával kapcsolatos kiadásokat, ami Magyarország esetében mindössze 20%-ban valósult meg. A kezdeményezés 1988-ban a politikai helyzet miatt még nem juthatott el a döntéshozók elé, de Mádl Ferenc támogatásával később már igen, így 1993-ban megalakulhatott az NKA, melynek első elnöke Fekete György lett.

A Nemzeti Kulturális Alap az elmúlt huszonöt évben a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának egyik legmeghatározóbb szereplője lett. Megalakulásától számítva közel 200 milliárd forintot osztottak szét olyan programok, alkotói munkák támogatására, amelyek nem valósulhattak volna meg ilyen típusú mecenatúra nélkül.

A Magyar Országgyűlés a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint terjesztésének támogatása érdekében hozta létre az Alapot, amelynek fő bevételi forrása jelenleg az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. További forrást jelentenek a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény alapján a közös jogkezelőszervezetektől származó befizetések. A rendelkezésére álló pénzforrásokat döntő hányadában társadalmasított kollégiumi rendszer működtetésével pályáztatja és juttatja el az arra érdemesített programok megvalósítóihoz.

A Nemzeti Kulturális Alap fő célkitűzései közé tartozik a források stabilizálása, illetve új bevételek bevonása a pályáztatásra fordítható keretösszeg bővítéséért. Az Alap szakmai kollégiumai átfogó támogatási programokat hirdettek meg az állami szerepvállalás erősítése érdekében a kultúra területén.

Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, aki az NKA elnöki tisztségét is ellátja. Az Alap alelnökét a miniszter – a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke véleményének kikérésével – nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra.

Az Alap céljainak megvalósulása érdekében a miniszterelvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot létesít. A Bizottság tagjainak egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.

A miniszter – az MMA részvételével – az Alap forrásainak felhasználására állandó – művészeti főtematikájú, illetve egyéb kulturális (ún. nem művészeti főtematikájú) szakmai kollégiumokat hoz létre.

Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat. Jelenleg összesen 18 állandó és 7 ideiglenes kollégiumában a művészet és a kultúra minden területét lefedve, dolgoznak a grémiumok.

Az Alap kezelését 2016. december 31-ig önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága látta el, majd 2017. január 1-jétől a feladat a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 1312/2016. (VI.13.) Korm. határozat értelmében jogutódként az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, 2023. június 29-i hatállyal Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (továbbiakban: NKTK) került.

Az NKTK kezelő szervi tevékenységi körébe tartozik 2017. január 1-től az Alap pénzeszközeinek kezelése, továbbá az NKA Bizottsága, illetve szakmai kollégiumainak tevékenységével összefüggő feladatok elvégzése, döntéseinek előkészítése és végrehajtása, a pályázati rendszer működtetése, a támogatási jogviszonyok létrehozása, pénzügyi utalása valamint a támogatások pénzügyi elszámolása. Az NKTK alapkezelői tevékenysége során ezen túlmenően ellátja a KIM költségvetési fejezetéhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, pályázat útján biztosított támogatásokkal kapcsolatos feladatokat is.

Elérhetőségek:

Az NKA elnöke: Csák János


Az NKA alelnöke: Závogyán Magdolna